Hírlevél marketing - a gyakorlatban

A hírlevél marketing témában és az általunk használt MailChimp hírlevélküldő rendszer témájában már sok mindent leírtam, aki még abszolút kezdő, az kezdje ott az olvasást:

Soha nem tanácsolunk olyat, aminek valóságtartalmáról mi magunk nem győződtünk meg. Nincs ez másként a hírlevél marketinggel sem. Néhány éve már hírlevelezünk, és eljött a pillanat, amikor meg kell vizsgálnunk, megéri-e a rá fordított idő és energia, mit hoz a konyhára, röviden: érdemes-e hírlevelezni.

A végkövetkeztetés: még nem tudom.

De lássuk az eddigi tapasztalatokat!

B2B marketing eszköz-e a hírlevél?

Le kell szögeznem: a hírlevél hatékonyságáról mindenkinek saját magának kell meggyőződnie, és végigmenni a gondolkodási folyamaton. Nem mondhatjuk ki általánosan a következtetést, hogy hírlevelezni márpedig muszáj, vagy épp nem, mert területenként változik, hogy kinél mi válik be.

Egy biztos: alapvető a különbség a B2B és a B2C vállalkozások között, és látatlanban is nyilvánvaló, hogy egy webáruház számára a hírlevél sokkal direktebben mérhető, finomhangolható, mint a B2B-nél, ahol az elsősorban az image építést szolgálja.

A hírlevél "története"

A hírlevél marketing ezelőtt 8-10 évvel élhette virágkorát Magyarországon, amikor még kevesen csinálták, és a "nem legális hírlevél", a spam sem volt ennyire napi "eszköz". Ezekre az időkre valószínűleg óriási konverziós ráták voltak jellemzőek, nem véletlen, hogy néhány kisebb cégecske ebben az időben tudott felfutni e-mail kampányaival, kétes szakmai tartalmú infoanyagaival stb. Az ő érdemeik elévülhetetlenek lennének - ha nem bukkanának fel újra és újra más márkanevek, más domain nevek mögött, ismételgetve ugyanazt a marketing sémát.

Mi a helyzet felhasználói oldalon?

Az emberek feliratkoztak néhány hírlevélre, aztán egy idő után belefáradtak a naponta érkező fantasztikus ajánlatokba, és abba is, hogy az a cég, akire eredetileg kíváncsiak voltak, átadta a címlistáját partnercégeinek, akik pontosan ugyanúgy zaklatták a feliratkozókat.

Mit tett a felhasználó?

Csinált magának egy szemét e-mail címet, amit a feliratkozáskor megnézett, utána soha többet.

Belépett a hírlevél-reklám-kerülés. Ráadásul előtérbe kerültek az olyan oldalak, mint pl. a Facebook, ahol a felhasználók jelentős időt töltenek, és "ugyanúgy" értesülhetnek "kedvenc cégeik" híreiről, mint a hírlevélből. (Legalábbis ők ezt hiszik, a cégek számára azonban a Facebook ma már nem lehet alternatívája a hírlevélnek, ezért: Facebook reklám 2014.)

Csoda, hogy még egyáltalán vannak, akik feliratkoznak bárhová is...

A "kikényszerített" e-mail cím

Valahogy meg kéne szerezni a látogatók e-mail címét...

- hallottam a minap egyik ügyfelünk felvetését. Rendben. És hogyan tovább? Mi fog történni, ha az e-mail címet valamilyen furmányos módon szedjük ki a látogatóból?

Megszerzi, amit akart (ingyenesen letölthető e-könyvet, online teszt eredményét stb.), majd leiratkozik, átirányítja a hírleveleket a spam mappába vagy eleve egy szemét e-mail címet ad meg. 

Néhány éve mi is bevezettük honlapunkon ezt a rendszert, mert úgy gondoltuk, van itt épp elég értékes anyag ahhoz, hogy azért MINDENT már ne adjunk csak úgy, tudjunk már meg valamit mi is az olvasókról. 

Megtudtunk: tisztán visszakövetkeztethető volt, hogy egy bizonyos, jól körülírható látogatói csoport feljön a honlapra, megszerez, majd az első hírlevélnél leiratkozik. Számunkra azok az értékes feliratkozók, akik KOMOLYAN gondolják, akik valóban el is olvassák az anyagokat, hiszen ők adják tovább a hírünket, és őbelőlük lesz visszatérő látogató a honlapra... (Vagy mégsem???)

Hírlevél adatbázis purgálás

Szerencsére a MailChimp a kamu e-mail címek nagy részét kiszűri, de jelen sorok írásakor (2014. november közepe) még sok az olyan "kényszerfeliratkozó" a rendszerben, akiket indirekt módon lehet csak kiszűrni: ők azok, akik 2 nap egymás után már nem akarnak hírlevelet kapni tőlünk, és gyorsan le is iratkoznak, hiszen már megszerezték, amit akartak... [De vajon miért van az, hogy a mailcím alapján 95%-uk nő?:))) ]

Amit a hírlevelezésből megtudtunk...

Először is, kicsit pontosabb képünk van arról, hogy kik olvassák a honlapunkat, sokan ugyanis a céges e-mail címmel iratkoznak fel, és a domain névből tudjuk, hogy mely versenytársunk követi figyelemmel, hogy miről írunk. Azt is tudtuk, mikor szabadult rá a fél Kodolányi Főiskola a honlapunkra, hogy eljátszadozzon a Lehetek-e vállalkozó? című online tesztünkkel...

Tudjuk, hogy mikor foglalkoznak azzal, hogy a mailbox-ban lévő hírleveleket végigböngésszék.

Sejtjük, hogy milyen témák érdeklik őket. Mi az, amire szívesebben kattintanak és mire nem.

Tudjuk, hogy átlagos aktivitásuk megfelel az iparági átlagnak (a MailChimp viszonyszámai szerint). 

Tudjuk, hogy a hírlevél kiküldése, és a rákattintás előtt mikor jártak utoljára a honlapunkon; ennél az új látogatásnál mennyi időt töltöttek az oldalon; átlagosan hány oldalt olvastak el.

... és még sok minden mást is, amit azért itt most megtartok magamnak, hiszen ezt az írást is fogja olvasni a versenytárs.:)

Hírlevélmarketing 2015 - avagy merre tovább?

1. a kényszerfeliratkozás értelmetlen

A trükkösen kikényszerített e-mail cím csak a megszerzése pillanatában jelenthet boldogságot a honlaptulajdonosnak. Csökkenő hatékonysággal, növekvő reklámkerüléssel, alapvetően csak az adatbázist növelő szeméttel találja magát szembe a tulajdonos.

2. a kínai spam robotok akciói

Időről-időre támadnak a spam robotok, akik próbára teszik a honlap regisztrációs rendszerét. Végső soron a regisztrációt olyan mértékig meg kell nehezíteni, hogy az már az emberi látogatók számára válik idegesítővé. A visszaigazoló mailen és bizonyos CAPTCHÁ-kon úgy suhannak át a robotok, mint kés a vajon...

A honlaptervezés során pedig azt is meg kell oldani, hogy a teljes honlap adminja jól kezelhető legyen! 

3. szegmentum marketing

Egy honlap látogatói profilja egészen szépen összeállítható: marketinges szakmai szemmel megvizsgálva az adatokat tudhatjuk, hogy kiket vonzott be a honlap és ők mit csináltak a honlapon. A hírlevél adatbázisból is képezhetők szegmentumok: lehet, hogy többet nyerünk, ha csak egy szegmentumnak küldünk hírlevelet, mint ha a teljes listának - a MailChimpet figyelembevéve mindenképp, ugyanis nem fogyasztjuk feleslegesen a mailküldési keretünket.

4. cél: térjen vissza! eszköz: RSS?

Nézzük meg marketing szempontból, mi a célja a hírlevélnek! Az image építés (mint hosszú távú cél) és a visszatérés ösztönzése (mint SEO eszköz). Számunkra a lényeg nem okvetlenül abban van, hogy teleszemeteljük annak a postafiókját, aki már egyszer szimpatikusnak talált bennünket - a kérdés az, hogy mennyire jutnak el hozzá azok az eszközök, amelyekkel ezt fájdalommentesen megteheti... Sokkal fájdalommentesebben, mint e-mail címe megadásával. Ez pedig az RSS. Az internet nagy kérdése, hogy mennyien jönnek rá erre... ( Mi az az RSS és hogyan kell használni?)