Vásárlás az interneten: tudnivalók webáruház tulajdonosoknak
Egy 2008-ban készült tanulmány szerint a magyarországi internetezők 51%-a szeret vásárolni, 91%-uk pedig tisztában is van az online vásárlás lehetőségével. Vajon ismerjük-e online vásárlásainkkal kapcsolatos jogainkat?
Az elektronikus kommunikációs eszközök útján létrejövő szerződések szabályait számos hazai és aurópai uniós jogszabály rendezi. E jogszabályok alapján röviden összefoglaljuk, hogy mire kell figyelnünk online vásárláskor.
Szerződéskötés - megrendelés internetes áruházból
Miről köteles tájékoztatni az eladó a vevőt a megrendelés elküldése előtt?
- általános szerződési feltételekről
- a szerződéskötés (megrendelés) technikai lépéseiről
- szerződéskötés nyelvéről
- a további nyilvántartásról, hozzáférhetőségről
- az alkalmazott magatartási kódexről
Mi a megrendelés menete?
- tájékoztatás: a vásárló megkapja a weboldalon a fentiekben részletezett tájékoztatást
- megrendelés: a vásárló elküldi megrendelését - ajánlatot tesz az eladónak
- visszaigazolás: az eladó elektronikusan visszaigazolja a megrendelést - ha ez nem történik meg 48 órán belül, a vásárló elállhat a vásárlástól
- szerződés: létrejön az eladó és a vevő között egy adásvételi szerződés, amely távollévők közti szerződésnek minősül
Részletesebben: "A törvény megköveteli az eladótól, szolgáltatótól, hogy az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit hozzáférhetővé tegye a vásárlóknak. A szolgáltató továbbá köteles tájékoztatni a vásárlót - mielőtt az elküldi ajánlatát - például a szerződéskötés technikai lépéseiről, a szerződéskötésre felajánlott nyelvről, arról, hogy a megkötött szerződéseket a továbbiakban nyilvántartja-e, illetve hozzáférhetővé teszi-e. Az internetes áruházak kötelesek hivatkozni arra a magatartási kódexre is, amelynek alávetették magukat. A szolgáltató a tájékoztatást követően köteles a vásárló ajánlatának megérkezését elektronikus úton visszaigazolni. Amennyiben ezt nem teljesíti, az online vásárló ajánlati kötöttsége megszűnik."
Fizetés
Az internetes kereskedelemben a következő fizetési módozatokat használják:
- utánvétel
- bankkártyás fizetés
- készpénzes fizetés
- átutalás
- virtuális pénztárca (PayPal, Abaqoos): nem kell megadnunk bankszámlaszámunkat az eladónak, elég, ha virtuális pénztárcánkból fizetünk, amelyet előzőleg annyi pénzzel töltöttünk fel, amennyire a vásárláshoz szükségünk van
Magyarországon a legelterjedtebb fizetési forma az utánvétel. Ezt követi a sorban a bankkártyás fizetés. Elvileg lehetséges a készpénzes és az átutalásos fizetés is, de e módozatokat alig használják.
Az utánvétellel ritkán merül fel probléma. A bankkártyás fizetéssel kapcsolatban sok a félelem és a bizonytalanság, ezért a hazai bankok is az interneten történő bankkártyás fizetési megoldás biztonságosabbá tételére törekednek.
Teljesítés elmaradása, minőségi hiba
Ha a kereskedőnek nincs a termékből…
A szolgáltató a vásárlótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a teljesítésre. Ha a szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről a vásárlót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a vásárló által fizetett összeget haladéktalanuk, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.
Ha hibás az áru…
A hibás teljesítés - nem megfelelő minőségű, hibás áru - szintén az egyik leggyakrabban előforduló probléma, ami akkor jelentkezik, ha a kereskedő nem teljesíti a jogszabályban meghatározott szavatossági kötelezettségeit. A hibás teljesítéshez kapcsolódó szavatossági jogok szabályait a Ptk-ban (Polgári Törvénykönyv) találjuk.
Szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha a vásárló nem az általa megrendelt terméket kapja meg. Ilyenkor a termék visszaküldését követően általában visszaadják a vételárat, de sok esetben a szállítás költségeit (jogellenesen) már nem térítik meg a kereskedők. Fontos tudni, hogy az internetes áruház, szolgáltató nem követelhet a vásárlótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a vásárló nem rendelt meg.
Írásunk a Nők Lapja 2009. május 13-i számában megjelent A szakértő válaszol c. cikk alapján készült.
