Összegyűjtöttünk egy csokorra való marketing tippet kisbolt tulajdonosoknak, amiknek átgondolásával és alkalmazásával fellendíthetik üzletük forgalmát.
Az már régi történet, hogy a multinacionális gyártók és kereskedők a marketing nevű modern tudományág legújabb vívmányait alkalmazzák mindennapi működésük során. Azonban a marketing nem egy leírhatatlan tulajdonságokkal bíró félisten, sőt, mégcsak nem is a külsődleges jegyek meghatározója, mint pl. a névjegykártya és a reklámtoll. A marketing alapelveinek áttekintése a legkisebb kereskedelmi egység vagy vállalkozás számára is felismerést hozhat.
Ha azt gondolja, hogy nem lehetséges felvenni a versenyt a mai kemény kiskereskedelmi környezetben, akkor álljon meg egy pillanatra, és gondolja újra végig. A kis boltok túlélése professzionális management-et jelent. Ez pedig a bolt erősségeinek és gyengeségeinek számbavétele annak szem előtt tartásával, hogy a gyenge pontokon erősíteni lehessen. Ez a kiindulópontja bármely nagy multi marketingstratégiájának is.
Alapelv, hogy senki nem ismeri annyira a saját üzletét, mint a tulajdonos, így neki kell sorbavenni az elemzési pontokat, és neki kell meghozni a döntést arról is, hogy milyen eszközöket alkalmazzon. A bolt és a forgalmazott termékek jellegétől függően az egyik ötlet működhet az egyik helyen, de értelmezhetetlen máshol. Így az alábbiak segítséget, emlékeztetőt kívánnak nyújtani ehhez a gondolati játékhoz – amelynek persze tétje van.
Első lépés – a vevőkör elemzése
- Tudjuk meg, kik a vevőink, és mire van szükségük. Írjuk le a vevőkört életkor, jövedelem, foglalkozás stb. alapján. Különösen a kis boltok esetében erre jó alkalom kínálkozik (jobb, mint a nagy boltok esetében!), hiszen a visszatérő vevőket név szerint is ismeri egy-egy jó eladó.
- Tudjuk meg, miért járnak a vevők a mi boltunkba. A kiszolgálás minősége, a kényelem, a naprakész árukínálat vagy a megfelelő tájékoztatás mind ilyen pontok lehetnek.
- Figyeljünk oda, hogy amikor az árról esik szó, vevőink milyen reakciók szerint működnek, miért mit hajlandók fizetni.
- Kínáljunk különlegességeket, amelyet a vevők hajlandóak megfizetni.
- Tartsuk nyilván, hogy naponta hány vevőnk van. Fontos információ azt tudni, hogy a vevők számát mikor milyen – rajtunk kívül álló – okok határozták meg. Ilyen lehet az esős vagy túl meleg időjárás, a parkolási lehetőségek változása egy útfelbontás miatt, stb.
- A legkedvesebb vevőinktől kérjünk javaslatot, hogy hogyan tudnánk megújulni, javítani.
- Próbáljuk meg visszaszerezni az elvesztett vevőket. Ez könnyebb lehet, ha pontosan tudjuk, miért pártoltak el.
Második lépés – a vevőkapcsolatok
- Vizsgáljuk meg, hogyan működik jelenleg a visszavételi, visszaváltási rendszerünk. A forgalmazott termékkörtől függően ezt felülbírálhatjuk.
- Mérlegeljük annak lehetőségét, hogy vevőinknek készpénzvisszafizetési garanciát adjunk, bármikor, ha nem elégedettek a termékkel.
- Használjunk ötletládát.
- Hosszabbítsuk meg a nyitvatartási időt, amennyiben ez logikusnak tűnik.
- Mérlegeljük, hogy boltunkban bevezessük a kártyás fizetési lehetőséget.
- Elemezzük a fogyasztói panaszokat, figyeljünk oda, hogy ne forduljon elő legközelebb.
- Fordítsunk rá kellő időt, hogy betanítsuk az új alkalmazottakat, és helyezzünk rá különös hangsúlyt, hogy a vevőkkel milyen módon kell beszélni.
- Hívjuk fel a potenciális vevőket, hogy tájékoztatást adjuk új termék érkezéséről.
- Legyen megfelelő parkolóhely a vevők számára.
- Minden évben „pontozzuk” boltunk helyzetét a megközelíthetőség szempontjából.
- Hozzuk „közületi” vevőink tudomására, hogy mennyire nagyra becsüljük az ő üzletüket, vállalkozásukat.
Harmadik lépés – vezetői eszközök
- Használjunk eladáshelyi hirdetési eszközöket arra, hogy vevőink késztetést, motivációt, „sürgetést” érezzenek a vásárlásra.
- Próbáljuk ki, hogy milyen népszerűsítési technika „jön be”: új akció – új termék – új ár – különleges hirdetések – jobb egymondatos szövegek.
- Tudjuk meg a vevőinktől, hogy rájuk mi hat legjobban: internet, TV, szórólap, újság, levélben küldött tájékoztatás.
- Találjunk ki emlékezetes mondatokat, amely megkülönböztet bennünket a konkurenciától. (Itt engedtessék meg a cikkírónak egy személyes példa és plágium egy Paróczi vezetéknevű úriszabó ötlettárából: „Paróczi szabta, Paróczi varrta, Nézze meg, hogy hogy áll rajta!”)
- Találjunk ki „eseményeket” vevőink számára, hogy gyakrabban benézzenek a boltunkba. Ilyen lehet a bolt születésnapja vagy a helyi közösség számára fontos napok.
- Másoljuk le a nagy láncok ötleteit, amennyiben megvalósíthatónak ítéljük.
- Állítsunk fel egy készletfigyelő és -értékelő rendszert, amely a forgalmon kívül tekintetbe veszi a kihelyezett reklámanyagok mennyiségét, az árrést és más, számunkra fontos tényezőt is. A lassan mozgó termékek így könnyebben kizárhatók a forgalmazásból.
- Határozzuk meg árpolitikánkat! Döntsük el, mely termékkategóriák esetében árazunk a konkurencia alá vagy fölé.
- Próbáljunk ki különböző termékkihelyezési módokat, különleges kosarakat, display-eket, amelyek megkönnyítik a vevőknek a vásárlást.
- Számítsuk ki az egy vevőre jutó vásárlás összegét, és mérjük a változtatásaink hatását!
- Legyünk tisztában vele, hogy vevőink mely termékek esetén árérzékenyek. Ezen termékek esetében egy pici áremelés is már a kereslet visszaesését eredményezi.
- Legyünk tisztában azzal a maximális árral, amelyet a fogyasztók hajlandóak kifizetni egy termékért vagy szolgáltatásért.
- Egyszerűsístük munkákat számítógéppel, ahol csak lehetséges.
- Rendszeresen hasonlítsuk össze készletezési költségeinket a működési költségeinkkel.
- Rendezzük be úgy a boltot, hogy az megkülönböztessen bennünket a konkurenciától.
Negyedik lépés – a „képzett marketinges eszköztára”
- Legyünk megtalálhatóak az interneten! A jó honlap ma már kötelező, és az emberek az interneten keresik a bolt nyiltvatartását is!
- Vegyünk részt kereskedelmi találkozókon, bemutatókon, amelyekből információhoz juthatunk a legújabb technológiai újdonságokról, a készletezési módszerek fejlődéséről, illetve általánosan továbbképezhetjük magunkat.
- Használjuk a hírlevelet mint eszközt arra, hogy vevőkörünket tájékoztassuk termékeinkről, szolgáltatásainkról. Vigyázat! Csak akkor, ha erre külön igény mutatkozik!
- Különítsünk el pénzösszeget arra, hogy reguler árú és árengedményes termékeinket megfelelően támogatott formában kihelyezzük – röviden szólva, képezzünk merchandising költségvetést.
- Nézzünk utána, hogy hogyan szerezhetünk be akciós kihelyezésekhez akciós árú merchandising eszközöket – polcokat, polcba helyezhető ún. butikokat, stb.
- A környékbeli boltokkal képezzünk „beszerzési társulást” – amennyiben persze erre technikai lehetőség van.
- Nyomozzuk ki, lehetséges-e közös akció, vagyis keresztpromóció a környékbeli éttermekkel, szórakozóhelyekkel, vagyis milyen módon tudjuk egymást népszerűsíteni úgy, hogy abból mindkettőnknek haszna származzon.
- Lépjünk be kereskedelmi szervezetekbe, szövetségekbe, és informálódjunk a hírlevelekből!
- Vonjuk be az alkalmazottakat annak kitalálásába, hogy hogyan fejlesszünk, illetve hol tudunk költségeket csökkenteni.
- Készítsünk egy programot arra, hogy a legjobb dolgozói ötletet megjutalmazzuk.
- Még ha egy kis veszteséggel is jár, engedjük, hogy az alkalmazottak saját hatáskörben olyan döntéseket hozzanak, amelyekkel a vevőink elégedettségét növeljük.
- Végezetül: időről időre vizsgáljuk meg, hogy a változtatások milyen eredményt hoztak, és ne érezzük a magunk számára megalázónak, hogy beismerjük: valamely lépésünk nem volt sikeres.
Cégünk méretétől, anyagi erejétől függően a fentiekből más és más tanács lehet számunkra sikert hozó. Azzal azonban legyünk tisztában, hogy ha a „marketing” szó kimondása után nem is következik be a csoda, a gondolkodással mégis a lehető legjobbat tettük a magunk és vállalkozásunk sikere érdekében.
