5 aranyat érő tanács reklámozáshoz avagy a vadludak esete

Admin-L - 2015. november 30 - Blog

Mit kell tudnod, ha reklámozni szeretnél? Hogyan népszerűsítheted vállalkozásodat a leghatékonyabban?

Jártál már a tatai Öreg-tónál november végén, amikor közel 20.000 vadlúd az egész napos legelés után óriási csapatokban tér vissza a tó vizére pihenni? A vadludak gágogását az egész tó partján hallani, a víz messzire viszi a hangjukat.

Most képzeld el, hogy a te vállalkozásod egy ilyen lúd a sok közül, és amikor reklámozol, próbálsz hangosabban gágogni a többieknél. Vajon ki fog meghallani? Senki nem mondta, hogy könnyű dolgunk van, amikor a vállalkozások marketingjével foglalkozunk és láttatni, hallatni szeretnénk a hangjukat, de néhány aranyat érő tanács neked is hasznodra lehet:

1. Mindig számolj a reklámzajjal!

A reklámzaj a libacsapat gágogása. A kisvállalkozó, aki megjelentet néhány hirdetést a helyi újságban, kinyomat pár ezer szórólapot, vagy kellő ismeretek hiányában hirdet a Google-ban, egy pontosan ugyanilyen zajból akar kitűnni. Egyes – pár évvel ezelőtti – felmérések szerint naponta 3500 reklámimpulzus ér el bennünket, ami évről-évre emelkedik. A világon a márkák száma is naponta növekszik (természetesen nem a nagy világmárkáké – őket még az 1800-as évek végén indították). Ha azt gondolod, hogy néhány hirdetés után emlékezni fognak a márkádra, valószínűleg abba a hibába esel, mint az a lúd, amelyik azt hiszi, hogy az ő gágogása volt a legmesszebb hangzó és legkülönlegesebb…

2. Márpedig a reklám NEM ÉRDEKEL!

Vedd tudomásul, hogy maga a reklám senkit nem érdekel. A reklámot a tévében átkapcsoljuk, a rádióban a hírek előtt 10 percig nyomott reklám a végére már kifejezetten idegesítő, az óriásplakátok zavaróan hatnak, az újságban a reklámot átlapozzuk. Ezt hívjuk, mi marketing szakemberek reklámkerülésnek. Ettől függetlenül a reklámimpulzusok mégis elérik a fogyasztót, a fogyasztók egy részét. Óriási kérdés, hogy akit elérünk, az éppen passzív elutasító, passzív befogadó vagy éppen aktív befogadó állapotban van. Aktív befogadónak mondjuk azt a fogyasztót, aki éppen akkor annak a terméknek a vásárlását tervezi (ilyenkor mindig ide értjük a szolgáltatást is), és információt keres. Mennyi az esélye, hogy pont ezeket a fogyasztókat tudjuk megtalálni? Fogalmazzunk úgy, hogy van matematikai esélye. Ha furmányosak vagyunk, legalább az éven belül, szezonalitásban el tudjuk helyezni, hogy mikor érdemes hirdetni.

3. Tedd a célkeresztbe és…

A jó reklámkampány alapja a célcsoport meghatározás. Minél pontosabban tudom, hogy kinek akarok eladni, annál jobban meg tudom őt közelíteni reklámeszköz szempontjából. A jó reklámozó tehát félreteszi az MLM-esek kedvenc szövegét, miszerint “erre a termékre mindenkinek szüksége van”. Mert ez nyilvánvalóan nincs így! Azt is tudnom kell, mit akarok mondani magamról, hiszen az üzenetet is rövidre kell fognom, ha azt akarom, hogy odafigyeljenek rá, megértsék, és megtaláljam azt, aki nekem potenciális vevőm. Valahogy így:

holnaptervezés és marketing egyben – sikermarketing.hu

A reklámüzenet hosszúságáról és bonyolultságáról persze lehet vitákat folytatni, de részünkről mi Steve Krug webergonómiai szakember könyvének címét tekintjük alapvetőnek: “Ne törd a fejem”. Vagyis: ne várj el a célkereszt közepébe tett fogyasztódtól semmi extrát – első körben legalábbis ne…

4. Mindent vagy semmit! – a reklámköltés alapszabálya

A reklámozás alaptermészete, hogy csepegtetve és úgy éppenhogy nem lehet csinálni. (Legalábbis nem minden fajtáját.) Ugyanis ahhoz, hogy a fogyasztóban tudatosodjon, hogy ki és mit akar eladni neki, minimum 7-szer kell találkoznia a reklámüzenettel – tanultuk az egyetemen. Azóta ezt a kijelentést több szempontból is megkérdőjelezhetjük: a) a drámai ütemben növekvő reklámzaj miatt a 7-es szám valószínűleg már itt is csak mesei, vagyis nyugodtan mondhatnánk akár 10-et vagy 12-t is; b) az agykutatás eredményei szerint nem biztos, hogy tudatosodnia kell az üzenetnek…

Ami azonban biztosan helytálló megállapítás: egy reklám nem reklám. Vagyis egy adott csatornán egy adott üzenetet minimum 10-szer, 12-szer kell hogy lásson, halljon a fogyasztó ahhoz, hogy hatást tudjunk elérni. Ehhez pedig nyilván sokkal többször kell megjelentetni, sugározni az adott reklámot. Az egyszer-kétszer adásba küldött reklám szimplán pénzkidobás.

5. Ne felejtsd el a nemszeretem munkát: elemzés, elemzés, elemzés

Sok reklámkampány eredménye nehezen számszerűsíthető, ha tévéreklámra, újsághirdetésre, plakátkampányra gondolunk. De más reklámeszközök esetében pontos képünk lehet arról, hogy milyen hatékonyságú volt a kampány. Már a kampány elindítása előtt érdemes utánaolvasni, milyen módszerekkel ellenőrizhető az adott eszköz. Az információ birtokában a későbbi kampányok nagyobb hatékonysággal bonyolítható.

Létezik-e giga hatékonyságú reklámeszköz?

Lehet-e hallatni a hangunkat szuper hatékony eszközzel? Van-e olyan marketing megközelítés, amely hátat fordít a passzív elutasítóknak, és az aktívakhoz tud szólni? Ha ennyire magas a minimálisan szükséges költési szint, akkor mit tehet egy kis- vagy közepes vállalkozás, ha kevesebb pénzből akar hatékony lenni?

Van ajánlatunk… Várjuk a megkereséseket!

Bemutatkozunk

Webstúdió és marketing műhely vagyunk Budapesten. Amit csinálunk: honlaptervezés, keresőoptimalizálás, mobiloptimalizálás és marketing – komplex egészként, marketing stratégiai alapokon.

Gyakorlati tapasztalatainkat tréningjeinken is megosztjuk.

A honlapon olvasható minden cikk saját tudásunkon, tapasztalatainkon alapszik.

Ossza meg másokkal is!