A fogyasztói magatartás kutatások lényeges eleme a szegmentumok képzése. Van azonban gyakorlati haszna is egy kis- vagy közepes vállalkozás számára. Hogyan elemezhető?
Mik a szegmensek?
A fogyasztói látogatói szegmensek a fogyasztók, látogatók tömegén belül képzett csoportok, amelyek jól leírhatók különféle paraméterek alapján. Ezek a paraméterek lehetnek demográfiai, szociográfiai paraméterek (életkor, lakóhely, családi állapot), de egyéb tényezők is (értékrend, érdeklődési kör).
A képzett csoportokból úgy tudjuk összerakni a célcsoportunkat, mint ahogy a Lego különböző színű darabjai állnak össze egy egésszé.
Mi érdekli a vállalkozást?
Számára a leglényegesebb szegmentum a vevői csoport, vagyis az, akiből most vagy később vevő lesz – nevezzük egyelőre célcsoportnak.
Egy jól optimalizált, nagy látogatottságú honlap látogatóiból azonban csak részben lesz vevő. Ha tudjuk, kik azok, akik járnak a honlapon, de nem válnak vevővé, több utunk van:
- ajánlatot dolgozunk ki a számukra, hogy még akkor és ott kapjanak egy impulzust a vásárlásra
- élhetünk az úgynevezett remarketing eszközökkel, vagyis azokat, akik gmail fiókjukba belépett állapotban tettek látogatást a honlapon, fizetett Google hirdetéssel bombázhatjuk
- racionalizálhatjuk tartalmainkat, vagyis megszabadulhatunk azoktól a látogatóktól, akikből semmilyen módon nem tudunk vevőt csinálni, ellenben növelik a kilépések számát (bounce rate)
Milyen módon tudunk csoportokat definiálni?
A látogatói szegmensek elemzésének két fontos eszköze van:
1. Google Analytics
– innen fontos információ kapunk a látogatók áramlásáról (melyik oldalon landoltak, onnan hova mentek tovább, hol léptek ki)
2. Google Webmestereszközök
– teljes képet kaphatunk a kulcsszavakról, de nemcsak arról, amikre kattintva a honlapunkra jöttek, hanem arról is, amelyekre honlapunk linkje megjelent a találati oldalon, a böngészőablakban
Kulcsszavak elemzése az Analytics-ben és a Webmestereszközökben
Mit látunk az Analytics-ben?
Leginkább már csak not provided “kulcsszót”… Praktikusan lefordítva ez azt jelenti, hogy aki gmail fiókjából nem lép ki, és így hajt végre keresést, az ő kulcsszava a honlaptulajdonos számára titkossá válik.
Minél magasabb tehát a not provided arány, a honlapunk témái iránt érdeklődők annál magasabb százalékban rendelkeznek gmail fiókkal, vagyis “netes kultúrájuk” annál magasabb. (Ez némi összefüggést mutathat az általános intelligenciával érdeklődéssel stb.)
Mit látunk a Webmestereszközökben?
Kulcsszó szempontból sokkal tisztább képet, bár kétségtelen, hogy ebben azért könnyű elveszni és összekavarodni. (Jelen honlap a Webmestereszközök szerint 700 db első hellyel rendelkezik, számos aloldallal…)
Elemzések:
1. hasonlítsuk össze a két kulcsszó-készletet!
Ha ésszel optimalizáltunk, tudni fogjuk, hogy egy adott szóra melyik aloldalt látogatják. Kiderül, hogy azt az adott oldalt gmailes látogatók nézték-e, a tartalmi elemzésből pedig a súlyt is megállapíthatjuk.
Például:
Egy adott honlapon az a) “rózsaszín virág” iránt érdeklő, jellemzően b) alacsonyabb webes kultúrával rendelkező látogatók adják c) az oldalletöltések 10%-át, 85%-uk egy oldal olvasása után kilép.
2. vizsgáljuk meg az adott aloldalhoz tartozó oldalletöltések számát!
3. tetszőleges másodlagos dimenzió alapján elemezhetjük a téma iránt érdeklődők csoportját!
Mennyivel egyszerűbb volna, ha álságos “személyiségi jogi” érv alapján nem kéne két külön Google-forrásból megtudnunk a kulcsszavakat?!… (Miért él a kereső személyiségi joga az Analytics szerint és miért nem lényeges mindez a Webmestereszközök szerint? A Google újabb rejtélye…)
Nagyon fontos kitétel, hogy “ésszel optimalizáljunk”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy oldalt egy kulcsszóra kell optimalizálni, és az adott írás színvonalát egy szintre belőni – hiszen másképp honnan tudnánk, ki volt a szofisztikált és ki az egyszerű látogató?
Megvannak tehát a csoportjaink, akikről tudjuk, hogy
- mi a fő érdeklődési területük
- hányan vannak
- mennyire szörfölnek az adott honlapon, vagy mennyire célirányosan keresnek
- mennyire odafigyelve néznek körül (a túl korai kilépés nem azt mutatja, hogy végigolvasnák az adott oldalt)
Ajánlatok a szegmentumoknak
Ha vélelmezzük, hogy miért is jönnek a honlapra ezek a csoportok, akkor számukra egyedi ajánlatokat tehetünk.
- továbbmutató link az ajánlathoz
- call-to-action gomb
- felugró ablak üzenet
Vegyük azonban tudomásul, hogy bármilyen technikai, design vagy egyéb eszközzel is élünk, nem fogunk mindenkiből vevőt csinálni, illetve még az is előfordulhat, hogy egy-egy agresszívebb megoldással az ellenkező eredményt érjük el.
Fejlesztés a szegmentumok számára
Ne feledjük, hogy a szegmentumok meghatározása és pontosabb körvonalazása nemcsak az azonnali értékesítés szempontjából lényeges, de értékes információval szolgál a jövőbeli tartalomfejlesztéshez is.
Tucatnyi lehetőség közül választhatunk:
- “feljövő” tartalmaink utat mutathatnak azokra a témákra nézve, amiket látogatóink szívesen olvasnának
- szofisztikált csoportjaink számára az egyes tartalmakhoz kapcsolódó, már online eszközt használó verziót készíthetünk (pl. szöveges tartalmakból videót)
- nagy számossággal bíró csoportjainknak többféle ajánlatot is kidolgozhatunk, időszakonként változóan tesztelve hatékonyságukat
- árszínvonalunk és kínálatunk racionálisabban alakítható
Végezetül egy fontos tanács, amely minden elemzésre igaz: ne feledjük, hogy
az adatokkal való játszadozásnak akkor van értelme, ha abból üzleti döntés, üzleti aktivitás származik!
Amennyiben Önnek látogatói szegmens elemzésre van szüksége, marketing tanácsadás szolgáltatásunk keretében segítünk.
