Egyedi workshop és konzultáció árak

The post Egyedi workshop és konzultáció árak appeared first on Sikermarketing.

Néhány évig tartott… Sok munkával, és kevés eredménnyel járt. Miért zárjuk le 2016 végén a hírlevelezést?

Bizonyára akadnak, akik azt mondják, a hírlevél igenis remek ötlet, még remekebb marketing eszköz, és ha valaki úgy érzi, nem jött be neki, az magára vessen, ő a hibás. (Általában azok mondják ezt, akik automatizált marketing rendszereket árulnak…)

Én pedig azt mondom, a marketing lényegi eleme a “próbálkozz és tanulj”, vagyis ha egy vállalkozás valamit korrekten, precízen, hosszú évek alatt kipróbált, ellenőrizte az eredményeket és úgy találta, hogy ez neki hosszú távon nem jön be, akkor új utakat kell nyitni, és a tanulságok levonása után továbblépni.

Hírlevelünk története

Az adatbázis építés módszere

Hírlevél adatbázisunkat 2012-ben kezdtük építeni, az akkor széles körben ajánlott recept szerint. (“Adj neki ingyen anyagot e-mail címért cserébe, utána bombázd meg ajánlatokkal.”) Mit tapasztaltunk?

A recept lehet, hogy jól működik arrafelé, ahol már 500 éve nyírják a gyepet, de itt, ahol a “tiéd a gyár, magadnak építed” szólamot komolyan vevő, ezért a gyárat kis részletekben haza is vivő mentalitásban ez sem így működik. Azt tapasztaltuk, hogy a feliratkozás abban a reményben történik, hogy az információt megkapják, de amint egy ajánlattal szembesülnek, a leiratkozások őrült tempót vesznek (legyen az honlaptervezési csomag ajánlat vagy tréning vagy bármi, amiért fizetni kell). Minden bizonnyal akad olyan is a hírlevél adatbázisunkban, aki azért követ minket, mert adott esetben minket fog választani (vagy bármely szolgáltatásunkat igénybe fogja venni), de mi a 4 év alatt ilyennel nem találkoztunk még. A 4 év összes ügyfele és tréning résztvevője SEO útján talált meg bennünket.

Később a mailcímért cserében letölthető anyagokat meg is szüntettük. Vagyis az adatbázisunk szelíd módszerekkel épült, nem vettünk meg mástól, nem társultunk, nem tukmáltunk – mi is utáljuk.

Hírlevél rendszer: Postás Majom

A hírlevél kiküldésére az első perctől az egyébként nagyon kellemes MailChimp rendszerét használtuk. Nagyon kellemes, egy dolgot kivéve: magának a hírlevélnek a frissített szerkesztése maga a gyakorló élveboncolás. Belekattintok, átformázódik, szétesik, nem tudom bemásolni a régi formázással – magyarul egy sima egyszerű 3-4 cikk bevezetőjét tartalmazó hírlevél megszerkesztése legalább 30 percet vett igénybe.

Aztán a hírlevél huss, kiröppent, és 5 percen belül 3 leiratkozóról értesített minket a Postás Majom. Nem voltam feldobódva tőle.

Hatékonyság számokban

A Postás Majom nagyon készséges, és összehasonítja az iparági átlagot az én listám megnyitási rátájával. A ráta szép és jó, de ebből nem élünk meg. Ha nincs átkattintási ráta, akkor nincs visszatérő látogató, az pedig nem juttat minket pirosponthoz a Google helyezéseket illetően. (Mert ha venni nem vesznek, legalább generálják a látogatószámot.)

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a megnyitási ráták folyamatosan csökkennek. Amit a teljes lista 2013-ban még egy lájtosabb téma ígéretével produkált, azt 2016-ban a leginkább elkötelezett szegmens sem hozott.

Látva a gyatra számokat, az év során több ízben küldtem ki hírlevelet a legaktívabb olvasóinknak (akik a megelőző 10 hírlevél bármelyikét megnyitották). Ezek azok a kiugró számok, amik jól festenek a megnyitási ráta ábrán.

De ha számszerűsítünk, akkor pillanatok alatt azt látjuk, hogy ez nagyságrendileg

15 – 28 látogatót jelent!

Ettől pedig sírnom kell, hiszen egy egyszerű blogbejegyzésünk is generál ekkora forgalmat.

Vagyis: ha szelíd módszerekkel építed a hírlevél adatbázisodat, nem szpemelsz és nem nyomulsz, viszont van egy 10 éve épülő, optimalizált honlapod, akkor teljesen logikus lépés 30 percig nem a hírlevél formot masszírozni, hanem írni valami okosat és frappánsat.

Szórakoztató témák – több megnyitás

A legnépszerűbb hírlevél, amely minden idők legjobb eredményét produkálta a teljes listán, a fotóinkat népszerűsítette. A feliratkozók eljöttek képeket nézegetni.

A helyzet azonban az, hogy amint a szórakoztató témák kitalálására fordítható időnk csökkent (=egyre több munkánk lett, és már 30 percnyi munka is komolyan számított), ezt a “profilunkat” feladtuk – a mi célunk azért nem egészen ez, és ha mégis, arra ott a Facebook oldalunk… Az ottani reakciók ugyanilyen mintázatúak – magyarul az “érd el azokat, akiket egyszer már megszereztél” sokkal inkább az

“adj elő bőrgatyás tiroli seggrepacsit és énekelj mongol torokdalokat, hogy szórakoztasd őket”

tanácsra fordítható. Ettől nagyon jó fejek leszünk, de lássuk be, a jófejségért elég kevés zsömlét adnak a boltban.

[Mi továbbra is ugyanolyan jó fejek vagyunk, csak máshogy lehet minket követni. A mongol torokdalokat a Zállatorvostól plagizáltam. Rá kell keresni a YouTube-on, hogy ki ő.]

Miért hagyjuk abba a hírlevelezést?

1. külső tényezők, webes környezet változása

Úgy tapasztaljuk, a hírlevelet háttérbe szorította a Facebook. A Facebook oldal, kiegészítve a remarketinggel marketing szempontból is hatékonyabbnak tűnik, mint a hírlevél. Ráadásul a hírlevelet – sőt, magát a mailes kommunikációt – a földbe döngölik a szpemek. A reklámkerülés, ami sok éve a weben még nem volt megfigyelhető, egyre erősödik. Az emberek pedig rászoktak a gúglizásra: ha problémám van, azonnal és arra akarok választ, nem őrizgetem hónapokig, évekig egy cég elérhetőségét, hiszen majd keresek akkor, ha aktuális lesz. (Mi legalábbis így tapasztaljuk.) Vagyis a hosszútávú márkaépítést lényegileg zárójelbe tehetjük, bár ez inkább csak járulékos eleme a mindenkori hatékony márkamegjelenésnek, magyarul ne válasszuk külön a rövid távot.

2. látogatottsági adataink

Ez a honlap 10 éve épül, több mint 200 cikk és blogbejegyzés van rajta. Látogatóit főként a keresőből szerzi, nagyságrendileg 15.000 – 20.000 látogatót havonta. Az az út, amin mi a keresőoptimalizálással és a tartalommarketinggel haladunk, NAGYSÁGRENDEKKEL hatékonyabb, mint a hírlevél marketing.

3. kapacitás problémák

Ebben az évben beindultak a tréningjeink, így prioritások szerint kell dolgoznunk. Ami pedig nem hatékony, arra kár időt áldozni.

4. jogi szabályozás 2017-ben

Ez adta meg a kegyelemdöfést a régóta kérdéses hírlevél marketingünknek…

Anélkül, hogy bármilyen jogi részletbe belemennék, két fontos pont:

• a mailcím személyes adat – még akkor is, ha úgy néz ki, hogy netuddki @ gmail.com.
• a személyes adatok nyilvántartását (hiszen a hírlevél adatbázisunkhoz nyilvántartjuk a mailcímeket) az EU szabályozás 2017-től JELENTŐSEN megszigorította

Tette ezt nagyjából abban a szellemben, amikor a két nagy óriáscég, a Facebook és a Google csak azt nem tudja meg személyes adatként, amit nem akar; a kis cégek pedig egy nyomorúságosan, hosszú évek alatt építgetett e-mail listájuk miatt extra bonyolult nyilvántartásokat, házi szabálykönyveket, protokollokat és egyebeket kell hogy vezessenek.

Nos kérem, ez az, amibe 10 kattintó / hírlevél miatt nem érdemes beletanulni se. (Elég nekünk a hasonlóan elmés cookie figyelmeztetés…)

Ez a blogbejegyzés lesz az utolsó cikk, amit a hírlevél feliratkozóink figyelmébe ajánlunk – majd utóiratban megírom, hányan kattintottak rá.:)))

Megköszönjük azoknak, akik követtek minket, és kérjük, a jövőben tegyék ezt a Facebook oldalunk lájkolásával és követésével, esetleg iratkozzanak fel RSS csatornánkra!

Kép forrása: pixabay

The post Hírlevél hatékonyság – hírlevél adatbázisunk, ég veled! appeared first on Sikermarketing.

Nincs a zsebünkben a bölcsek köve – hírlevél marketing témában sem. De törekszünk rá, hogy megszerezzük! Tapasztalatok és víziók őszintén.

A hírlevél marketing témában és az általunk használt MailChimp hírlevélküldő rendszer témájában már sok mindent leírtam, aki még abszolút kezdő, az kezdje ott az olvasást:

• hírlevél, mint marketing eszköz
• MailChimp hírlevélküldő leírás

Soha nem tanácsolunk olyat, aminek valóságtartalmáról mi magunk nem győződtünk meg. Nincs ez másként a hírlevél marketinggel sem. Néhány éve már hírlevelezünk, és eljött a pillanat, amikor meg kell vizsgálnunk, megéri-e a rá fordított idő és energia, mit hoz a konyhára, röviden: érdemes-e hírlevelezni.

A végkövetkeztetés: még nem tudom.

De lássuk az eddigi tapasztalatokat!

B2B marketing eszköz-e a hírlevél?

Le kell szögeznem: a hírlevél hatékonyságáról mindenkinek saját magának kell meggyőződnie, és végigmenni a gondolkodási folyamaton. Nem mondhatjuk ki általánosan a következtetést, hogy hírlevelezni márpedig muszáj, vagy épp nem, mert területenként változik, hogy kinél mi válik be.

Egy biztos: alapvető a különbség a B2B és a B2C vállalkozások között, és látatlanban is nyilvánvaló, hogy egy webáruház számára a hírlevél sokkal direktebben mérhető, finomhangolható, mint a B2B-nél, ahol az elsősorban az image építést szolgálja.

A hírlevél “története”

A hírlevél marketing ezelőtt 8-10 évvel élhette virágkorát Magyarországon, amikor még kevesen csinálták, és a “nem legális hírlevél”, a spam sem volt ennyire napi “eszköz”. Ezekre az időkre valószínűleg óriási konverziós ráták voltak jellemzőek, nem véletlen, hogy néhány kisebb cégecske ebben az időben tudott felfutni e-mail kampányaival, kétes szakmai tartalmú infoanyagaival stb. Az ő érdemeik elévülhetetlenek lennének – ha nem bukkanának fel újra és újra más márkanevek, más domain nevek mögött, ismételgetve ugyanazt a marketing sémát.

Mi a helyzet felhasználói oldalon?

Az emberek feliratkoztak néhány hírlevélre, aztán egy idő után belefáradtak a naponta érkező fantasztikus ajánlatokba, és abba is, hogy az a cég, akire eredetileg kíváncsiak voltak, átadta a címlistáját partnercégeinek, akik pontosan ugyanúgy zaklatták a feliratkozókat.

Mit tett a felhasználó?

Csinált magának egy szemét e-mail címet, amit a feliratkozáskor megnézett, utána soha többet.

Belépett a hírlevél-reklám-kerülés. Ráadásul előtérbe kerültek az olyan oldalak, mint pl. a Facebook, ahol a felhasználók jelentős időt töltenek, és “ugyanúgy” értesülhetnek “kedvenc cégeik” híreiről, mint a hírlevélből. (Legalábbis ők ezt hiszik, a cégek számára azonban a Facebook ma már nem lehet alternatívája a hírlevélnek, ezért: Facebook reklám 2014.)

Csoda, hogy még egyáltalán vannak, akik feliratkoznak bárhová is…

A “kikényszerített” e-mail cím

Valahogy meg kéne szerezni a látogatók e-mail címét…

– hallottam a minap egyik ügyfelünk felvetését. Rendben. És hogyan tovább? Mi fog történni, ha az e-mail címet valamilyen furmányos módon szedjük ki a látogatóból?

Megszerzi, amit akart (ingyenesen letölthető e-könyvet, online teszt eredményét stb.), majd leiratkozik, átirányítja a hírleveleket a spam mappába vagy eleve egy szemét e-mail címet ad meg.

Néhány éve mi is bevezettük honlapunkon ezt a rendszert, mert úgy gondoltuk, van itt épp elég értékes anyag ahhoz, hogy azért MINDENT már ne adjunk csak úgy, tudjunk már meg valamit mi is az olvasókról.

Megtudtunk: tisztán visszakövetkeztethető volt, hogy egy bizonyos, jól körülírható látogatói csoport feljön a honlapra, megszerez, majd az első hírlevélnél leiratkozik. Számunkra azok az értékes feliratkozók, akik KOMOLYAN gondolják, akik valóban el is olvassák az anyagokat, hiszen ők adják tovább a hírünket, és őbelőlük lesz visszatérő látogató a honlapra… (Vagy mégsem???)

Hírlevél adatbázis purgálás

Szerencsére a MailChimp a kamu e-mail címek nagy részét kiszűri, de jelen sorok írásakor (2014. november közepe) még sok az olyan “kényszerfeliratkozó” a rendszerben, akiket indirekt módon lehet csak kiszűrni: ők azok, akik 2 nap egymás után már nem akarnak hírlevelet kapni tőlünk, és gyorsan le is iratkoznak, hiszen már megszerezték, amit akartak… [De vajon miért van az, hogy a mailcím alapján 95%-uk nő?:))) ]

Amit a hírlevelezésből megtudtunk…

Először is, kicsit pontosabb képünk van arról, hogy kik olvassák a honlapunkat, sokan ugyanis a céges e-mail címmel iratkoznak fel, és a domain névből tudjuk, hogy mely versenytársunk követi figyelemmel, hogy miről írunk. Azt is tudtuk, mikor szabadult rá a fél Kodolányi Főiskola a honlapunkra, hogy eljátszadozzon a Lehetek-e vállalkozó? című online tesztünkkel…

Tudjuk, hogy mikor foglalkoznak azzal, hogy a mailbox-ban lévő hírleveleket végigböngésszék.

Sejtjük, hogy milyen témák érdeklik őket. Mi az, amire szívesebben kattintanak és mire nem.

Tudjuk, hogy átlagos aktivitásuk megfelel az iparági átlagnak (a MailChimp viszonyszámai szerint).

Tudjuk, hogy a hírlevél kiküldése, és a rákattintás előtt mikor jártak utoljára a honlapunkon; ennél az új látogatásnál mennyi időt töltöttek az oldalon; átlagosan hány oldalt olvastak el.

… és még sok minden mást is, amit azért itt most megtartok magamnak, hiszen ezt az írást is fogja olvasni a versenytárs.:)

Hírlevélmarketing 2015 – avagy merre tovább?

1. a kényszerfeliratkozás értelmetlen

A trükkösen kikényszerített e-mail cím csak a megszerzése pillanatában jelenthet boldogságot a honlaptulajdonosnak. Csökkenő hatékonysággal, növekvő reklámkerüléssel, alapvetően csak az adatbázist növelő szeméttel találja magát szembe a tulajdonos.

2. a kínai spam robotok akciói

Időről-időre támadnak a spam robotok, akik próbára teszik a honlap regisztrációs rendszerét. Végső soron a regisztrációt olyan mértékig meg kell nehezíteni, hogy az már az emberi látogatók számára válik idegesítővé. A visszaigazoló mailen és bizonyos CAPTCHÁ-kon úgy suhannak át a robotok, mint kés a vajon…

A honlaptervezés során pedig azt is meg kell oldani, hogy a teljes honlap adminja jól kezelhető legyen!

3. szegmentum marketing

Egy honlap látogatói profilja egészen szépen összeállítható: marketinges szakmai szemmel megvizsgálva az adatokat tudhatjuk, hogy kiket vonzott be a honlap és ők mit csináltak a honlapon. A hírlevél adatbázisból is képezhetők szegmentumok: lehet, hogy többet nyerünk, ha csak egy szegmentumnak küldünk hírlevelet, mint ha a teljes listának – a MailChimpet figyelembevéve mindenképp, ugyanis nem fogyasztjuk feleslegesen a mailküldési keretünket.

4. cél: térjen vissza! eszköz: RSS?

Nézzük meg marketing szempontból, mi a célja a hírlevélnek! Az image építés (mint hosszú távú cél) és a visszatérés ösztönzése (mint SEO eszköz). Számunkra a lényeg nem okvetlenül abban van, hogy teleszemeteljük annak a postafiókját, aki már egyszer szimpatikusnak talált bennünket – a kérdés az, hogy mennyire jutnak el hozzá azok az eszközök, amelyekkel ezt fájdalommentesen megteheti… Sokkal fájdalommentesebben, mint e-mail címe megadásával. Ez pedig az RSS. Az internet nagy kérdése, hogy mennyien jönnek rá erre… (Mi az az RSS és hogyan kell használni?)

The post Hírlevél marketing – a gyakorlatban appeared first on Sikermarketing.

Éveken át nem hírleveleztünk. Azért, mert a tukmálás és napi 3 mail küldése nem a mi stílusunk. Aztán ügyfél és honlap látogató oldalról felmerült az igény, hogy új tartalmainkról értesítést küldjünk.

A hírlevéllel kapcsolatban az az első pont, hogy eldöntsük, hosszú távon és rendszeresen akarjuk-e csinálni. A hírlevél írásának ugyanúgy illeszkednie kell a napi rutin munkáink közé, mint bármilyen más vállalkozási feladatnak.

Az is kérdés, miről akarjuk tájékoztatni a feliratkozókat. Ha olyan szakterületen tevékenykedünk, ahol könnyen össze lehet állítani akár hetente egy csokorra való hírt vagy újdonságot, akkor bátran bele lehet vágni a hírlevelezésbe.

A hírlevél témakörben a következő pontokat kell említeni:

1. adatbázis (építés, karbantartás)
2. technikai részletek (HTML vagy plain text; kiküldő szerver)
3. hírlevél design
4. hírlevél tartalom (cím, A/B testing, Google Analytics)

1. Hírlevél adatbázis, adatbázis építés

Az igazi hírlevél feliratkozó az, aki a honlapunk tartalmát eléggé meggyőzőnek és értékesnek érzi ahhoz, hogy önként és dalolva megkérjen minket, keressük meg őt e-mailben híreinkkel.

hírlevélre való feliratkozás

Ha a hírlevélre való feliratkozás azért történik, hogy ezáltal a feliratkozó valamilyen “kiváltsághoz” jusson (pl. letöltés), akkor számíthatunk rá, hogy lesz, aki csak a kiváltságot akarja megszerezni, majd az első adandó alkalommal leiratkozik. (Ha kevesen lesznek ilyenek, akkor az kedvező jel!)

hírlevél adatbázis vásárlás

Amennyiben a hírlevél adatbázist vásároljuk, úgy azt bármilyen forrásból is tesszük és bármennyire is megfelelünk a jogszabályoknak, marketing szempontból egyszerű szpemet gyártunk. Ez tehát üzleti döntés kérdése. A hírlevél adatbázis tehát olyan sebességgel fog épülni, amekkora forgalmat a honlap bonyolít.

hírlevél adatbázis karbantartás

Rendkívül fontos, hogy a hírlevél adatbázist folyamatosan karbantartsuk, kiszűrjük a nem létező címeket, sőt, az is jó, ha tudjuk, kik a legaktívabb feliratkozóink, akik valóban érdeklődéssel olvassák híreinket.

2. Hírlevél technikai részletek

Ahhoz, hogy hírlevelet tudjunk küldeni és hatékony kampányokat bonyolítsunk, tisztában kell lenni a technikai háttérrel.

hírlevél szerver

Vannak tárhelyszolgáltatók, akik nem engedélyezik szerverükről a nagy tömegű e-mail küldést – nagyon helyesen. Ez egyrészt akár le is terhelheti a szervert, de ami talán rosszabb, az az, hogy a teljes szervert szpem szervernek minősítheti pl. a Google, ezáltal büntetve olyan honlapokat, akik nem tehetnek róla, hogy egy szerverre kerültek egy szpemelővel – sőt, még csak nem is tudhatnak róla.

Erre a problémára nyújt megoldást egy olyan szolgáltatás, mint pl. a MailChimp (www.mailchimp.com), ahol egy kifejezetten erre szakosodott, jól felépített rendszer készült. A használatot itt írjuk le (2013. májusi állapot szerint): MailChimp – hírlevélküldő és adatbázis kezelő szolgáltatás

hírlevél formátum

A hírlevelet azért küldjük, hogy elolvassák. Választhatunk, hogy hírlevelünk formátumat inkább képes vagy jellemzően szöveges. A képek előnye, hogy sokkal erősebb és gyorsabb hatást érnek el, mint a szöveg. Nagy kockázat azonban, ha a feliratkozó levelezőjében letiltja a képek megjelenését – és hogy az okostelefonon való mailezés terjed, erre növekvő arányban kell számítani.

Tanácsunk: a kép maximum egy logó legyen, de a lényeget inkább szövegesen, jól szervezett és tördelt formában írjuk le.

A MailChimp lehetőséget nyújt rá, hogy hírlevelünk HTML változata mellett az egyszerű szöveges, plain text formátumot is elkészítsük.

3. Hírlevél design

Vegyük tudomásul, hogy amikor hírlevelünknek formát adunk, akkor nem arról gondolkodunk, hogy a címzettnek egy csodálatos, fényes papírra nyomott, esetleg évekig őrizgetett brossúrát adunk a kezébe, hanem egy “használati tárgyat“. A hírlevelet meg kell tudni nyitni a legkülönfélébb levelezőkön, hovatovább okostelefonon, és el kell érnünk azt, a hírlevelet egyáltalán megnyissák…

Nagyon fontos! A hírlevél, még akkor is, ha valaki valóban érdeklődve iratkozott fel rá, időről-időre “belép a feliratkozó virtuális személyes terébe”. Magyarul: rendkívül vékony a határvonal a kért, örömmel fogadott üzenet és a zaklatás között. Minél egyszerűbbé tesszük a címzett számára levelünk olvasását (de legalábbis átfutását), annál többet nyerhetünk.

4. A hírlevél tartalma

Miről írjak a hírlevélben? – a kérdés már az első alkalmakkor felvetődhet, de később egészen biztosan égetővé válik. Célszerű ezért egy hírlevél stratégiát kidolgozni: előre leírni, mikor, pontosan mely napokon milyen tartalmat fogunk kiküldeni.

A hírlevél tartalma lehet aktualitás, gazdasági vagy szakterületi hír – már ahol van ilyen.

Mit írjak a hírlevélbe?

Ügyfeleink számára ez egészen egyszerű: egy linket, ami a honlapra feltett új tartalomra mutat.

A keresőoptimalizált honlap akkor tud igazán jól működni, ha hosszú távon folyamatosan bővítik, havonta 2-3 új oldal kerül fel rá. Azok a látogatók, akik értékesnek találják tartalmainkat, kíváncsiak lesznek az újabb tartalmainkra és értesülni szeretnének róluk. Ők önként és dalolva kérnek új tartalom értesítést.

Miért előnyös a link?

• maga a mail könnyen átfutható lesz
• a linkre (linkekre) kattintást számszerűsíteni tudjuk, ezáltal felmérhetjük, milyen témák iránt érdeklődnek feliratkozóink
• a honlapra visszalátogató erősíti a honlap pozícióit a Googleban
• a Google Analytics segítségével láthatjuk, milyen más tartalmakat néztek meg azok, akik a linkre kattintottak és mennyi időt töltöttek az olvasással

Mi legyen a hírlevél címe?

Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni, hiszen tudjuk, hogy ez az az eszköz, amely a legerősebb, ha arról van szó, hogy megnyissák a mailt. És ami tény: az emberek a bulváros címeket kedvelik.

Célszerű kísérletezni, mi az a bulvár-szint, ami még számunkra is elfogadható, és mi az, amit már nem tartunk összeegyeztethetőnek cégünk image-ével. A MailChimp lehetőséget biztosít arra is, hogy az adatbázist több részre bontsuk, és két különböző címmel menjen ki ugyanaz a hírlevél. (Ez az úgynevezett A/B testing.)

Hírlevél szoftver: mi a MailChimp hírlevélküldőt ajánljuk

Számos hírlevél küldő szoftver áll rendelkezésre, mindenki kiválaszthatja az ízlésének leginkább megfelelőt.

Nekünk egy hazai rendszerrel már volt negatív tapasztalatunk. Ez a rendszer a honlap saját szerverét használja a mailek kiküldésére, amely számunkra is okozott problémát, amíg ugyanazon a szerveren voltunk…

Éppen ezért mi a MailChimp-et használjuk.

The post Hírlevél. Hogyan használjam a hírlevelet, mint marketing eszközt? appeared first on Sikermarketing.

MailChimp tréningünkön megmutatjuk és elmagyarázzuk az alapokat, amelyeket cikkünk – terjedelmi okokból – sem tud tökéletesen körüljárni, hiszen egy folyamatosan változó szoftverről beszélünk.

A MailChimp az egyik legjobban felépített netes szolgáltatás, amivel a sok év alatt találkoztunk. Átláthatóságában, használhatóságában és stílusában maga mögé utasít olyan neveket, mint a Google Analytics, a Picasa, a Facebook vagy a Twitter. Azonban “élvezetéhez” angol nyelvtudás szükséges, és az sem baj, ha valaki birtokában van bizonyos adatbázis kezelési és HTML ismereteknek.

A MailChimp cikkünk 2013-as első publikálása óta jelentősen bonyolultabb képet öltött magára, amely végső soron azt eredményezi, hogy angol nyelvtudás nélkül elkeveredni könnyebb benne, mint megérteni. Mivel webes felület, így lételeme az állandó változás. Nem ígérhetjük, hogy már akár holnap úgy fog kinézni, és úgy fog működni, ahogyan most bemutatjuk. (Azon kedves Olvasóinknak, akik már az eltévelyedés állapotában vannak, Skype konzultációnkat ajánljuk figyelmükbe, ahol képernyőmegosztás segítségével mutatjuk be, hová kell kattintani…)

Ha mélyebben bele szeretne tanulni a MailChimp használatába, figyelmébe ajánljuk MailChimp hírlevélkezelő tréningünket kezdőknek. Tréningünkön nemcsak a technikai részleteket mondjuk el, de tippeket kaphat hírlevelének összeállításához és a kampányok eredményességének követéséhez is.

A MailChimp hírlevél szolgáltatás

Mit kell tudni a MailChimp-ről?

Amerikai szerverről működő hírlevél szolgáltatás, amelynek ingyenes és fizetős verziója egyaránt létezik. Az ingyenes MailChimp szolgáltatás elegendő egy kisebb KKV számára, és nemcsak a klasszikus hírlevél céljára, de vevői tájékoztatásra, ügyfeleknek küldött körlevélre is megfelel.

• több lista is létrehozható (pl. weboldalon keresztül feliratkozók; ügyfelek stb.)
• lekövethető a megnyitási és kattintási arány
• külső szervert használ a mailküldésre (nem a weboldal szerverét), ezáltal SEO szempontból jobb megoldás (ehhez a tárhely szolgáltatónak kell határozott szabályrendszerként ezt leírnia, hogy szerveréről nem engedélyezi a tömeges mailküldést)
• sablon alakítható, ezáltal a hírlevelek formátuma mindig azonos, és igazodhat a márka image-hez

Hogyan regisztráljak a MailChimpre?

A MailChimp regisztrációhoz szükségünk van felhasználónévre, jelszóra (amiben szám is van) és működő e-mail címre.

Olyan mailcímre, amely a hírlevél feladójaként fog megjelenni és ahová a feliratkozók adott esetben választ is küldhetnek. (A no-reply mailcím megadása egyrészt a szpemelők sajátja, másrészt arra kényszeríti a címzettet, hogy ha esetleg mégis vásárolni szeretne a szpem küldőjétől, akkor keresgélnie kelljen az elérhetőséget…)

A megadott mailcímre ellenőrző mail megy ki, amit vissza kell igazolni.

A név és a jelszó megadása után meg kell adni a hivatalos adatokat, vagyis a vállalkozás (az adatbázis kezelő) nevét, címét és a tájékoztató szöveget, amely minden hírlevél végére odakerül. (Ide kell beilleszteni majd a leiratkozó linket is. A MailChimp kínosan ügyel a jogi tisztaságra: mail nem mehet ki leiratkozó link nélkül!)

MailChimp levelező lista létrehozása

A következő lépés egy lista létrehozása. A lista lényegében az e-mail címeink adatbázisa, amelyben egy-egy személyhez több adatot is társíthatunk.

Több listával is rendelkezhetünk, így például a hírlevelünkre feliratkozók listája mellett ügyfeleinknek is létrehozhatunk külön listát. Ha az ingyenes sávban szeretnénk maradni, összesen 2000 címet tárolhatunk a rendszerben – célszerű tehát időnként jól átnézni a listát, és kigyomlálni belőle a felesleges címeket (bár ezt a MailChimp megadott szabályrendszere alapján idővel önmaga is megteszi).

Meg kell adnunk, milyen adatokat fogunk kérni a feliratkozóktól, melyeket tekintjük kötelező adatoknak, melyeket nem. A különböző listákon különböző paramétereket adhatunk meg, illetve értelemszerűen külön-külön kell beállítanunk, hogy mi az adott lista kötelező tájékoztató szövege. (Pl. “E-mail címét Ön adta meg honlapunkon tett látogatása során.” vagy “E-mail címed ügyfeleink adatbázisában szerepel.”)

Célszerű – és az Európai Unió GDPR nevű adatvédelmi rendeletének értelmében – a lehető legkevesebb, és mindenképpen szükséges adatot bekérni, bár az önmérséklet nem mindig az adatbázis-építők fő jellemzője.:)

Minden listához külön-külön tudjuk beállítani a különböző űrlapokat. A legfontosabb űrlapok a következők:

• feliratkozási űrlap
• leiratkozási oldal

A MailChimp lista feltöltése adatokkal

A MailChimp listát több módon is feltölthetjük:

• adatok importálásával (XLS vagy CSV file beillesztésével)
• kézi feltöltéssel, egyesével
• feliratkozási űrlap beállításával és ennek HTML kódjának a weboldalba való beillesztésével
• különböző modulok (plugin-ok) segítségével, a MailChimp fiók és a weboldal technikai összekötésével és későbbi szinkronizálásával

Fontos – és magától értetődő -, hogy minden feliratkozóhoz felkerüljenek azok az adatok, amelyeket a lista paramétereinek meghatározásakor megadtunk.

MailChimp hírlevél sablon létrehozása

A MailChimp töménytelen lehetőséget kínál fel a “minden készen van”-tól a “mindent te állítasz be” lehetőségig. Lehet drag-and-drop módszerrel kiválogatni, hogy képes, szöveges, közösségi megosztós régiókat szeretnénk; válogathatunk, hogy mindezeket milyen formázással tesszük fel, milyen elrendezésben stb.

Részünkről mi a

• minimális kép (szinte csak logó)
• kevés szöveg
• jól látható link

kombinációra szavazunk; ha mi tervezzük meg a hírlevelet, akkor ilyet tervezünk.

A sablon lényege, hogy magát a formázást csak egyszer kelljen megcsinálni, és csak az aktuális hírek mezőjét kelljen módosítani.

Mostmár elkészült a sablonunk, ebbe beleírhatjuk a kívánt szöveget és a linkeket is.

MailChimp kampány beállítása

A hírlevél elkészítése és küldése 5 lépésben:

1. recipients (vagyis a címzettek)
2. setup
3. design
4. plain-text
5. confirm

Recipients – címzettek

Ebben a pontban kell kiválasztani, hogy melyik listára akarjuk elküldeni a mailt.

Setup – felépítés

A setup részben a kampányhoz tartozó változókat a következőképpen állíthatjuk be:

• rövid név – ez belső használatra készül, a címzettek nem látják, de ez alapján tudjuk azonosítani a kiküldést
• cím – ez lesz a mail címe. Fontos, hogy mit állítunk be, mert ez alapján fogják megnyitni a mailt.
• track open – alaphelyzetben nem tudunk állítani rajta, de nem is kell, mert ez jelenti azt, hogy a megnyitási rátát követi a MailChimp
• Twitter összekapcsolás – ha a vállalkozásnak van Twitter fiókja, beállíthatjuk, hogy a hírlevél kimenjen rögtön Twitterre is. Akik rákattintanak, azok a hírlevél online verzióját látják.
• Google Analytics összekapcsolás – nagyon fontos beállítás! (Erről még később.)
• Facebook összekapcsolás – lásd Twitter.

Design – a hírlevél megszerkesztése

A design részben tudjuk a sablonunkat átírni, vagyis lényegében megírni az adott mail szövegét. Itt azért ez-az széteshet egy hangyányit, ilyenkor nem árt érteni egy picit a HTML-hez, és tudni, hogy mi micsoda a forráskódban. (<> a jelölése.)

Plain-text – formázatlan szöveg

Itt tudjuk létrehozni az előző lépésben létrehozott hírlevél egyszerű szöveges változatát. Ehhez mindösszesen annyit kell tennünk, hogy kattintunk a gombra.

Confirm – ellenőrzés

A confirm oldal a lényeg áttekintésére szolgál, és egyben jelzés is, ha valamit elrontottunk. A hibaüzenetek is itt jelennek meg. Itt még tudunk javítani, ha valahol homokszem került a gépezetbe.

Nagyon fontos lehetőség az oldal alján, hogy tudunk teszt hírlevelet küldeni olyan mailcímre, amit beállítunk magunknak. Ez nagyon hasznos, mert tesztelhetjük, hogy csodaszép hírlevelünk vajon melyik böngészőben, levelezőben és eszközön hullik darabokra…

Hírlevél kiküldés

Ha mindent ellenőriztünk, két lehetőségünk van:

1. elküldjük a hírlevelet pont akkor – ez a Megdicsőülés pillanata a MailChimp szerint
2. időzítjük az elküldést a Schedule gombbal – ez akkor nagyon hasznos, ha előre akarunk dolgozni és/vagy tesztelni akarjuk, hogy mely napok a legjobbak hírlevélküldés szempontjából; valamint azt is tesztelhetjük, sikerült-e jól beállítanunk a helyi időt…

Aki idáig eljutott, és első hírlevelét kiküldte, 30 perc múltán kap jelentést, hogy hányan is kapták meg, illetve hány helyről pattant vissza a mail. (A MailChimp rendkívül hatékony, ugyanis ezeket a címeket automatikusan törli a listából.)

MailChimp kampány értékelés

A hírlevél kampány végső értékelése nyilván az, hogy hányan keresnek meg, hány vásárlónk, hány fizető vevőnk lesz – ez azonban csak bizonyos termékeknél jelent értékelési pontot. Más vállalkozások esetében a mérési pont az image, a márkaismertség értékelése lenne – amit évek múltán tudunk csak mérni.

A MailChimp remek összehasonlítási alapot ad:

• mérhetjük magunkat a velünk egy ágazatban tevékenykedőkhöz (industry)
• összehasonlíthatjuk az eredményeket a korábban kiküldött kampányokkal (list)

Fontos elemzési pontok:

• open rate – az arány, ahányan megnyitották az adott mailt
• click rate – ahányan kattintottak

A MailChimp minősíti, hogy kik nyitották meg a hírleveleinket és egy “member rate” nevű, csillagokkal jelzett listát ad. Ezt célszerű néha átnézni, és ha a későbbiekben támad ötletünk, akkor csak külön a legaktívabbaknak küldhetünk külön hírlevelet.

A kattintások esetében rendkívül hasznos elemzés az, amely megmutatja, pontosan mely linkekre kattintottak az olvasók. Ha ezt tudjuk, a jövőben tudjuk máshogy szerkeszteni a hírlevelet, ha szükséges.

Kampányelemzés a Google Analytics-ben

Célszerű összehasonlítani az adatokat, és megnézni, mi is volt a MailChimp “másik oldalán”. Vagyis: akik kattintottak, azok mennyi időt töltöttek az oldalon, esetleg milyen más aloldalakat olvastak még el. Ezt a Google Analytics felületen tehetjük meg, ha a honlapunkon van ilyen beállítva.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy egy-egy hírlevélre még hónapokkal később is kattintanak. (Ezt az információt csak a Google Analytics-ből tudhatjuk meg, a MailChimp kiküldési dátum szerint tartja nyilván a kampányokat.)

A MailChimp ingyenes

A MailChimp ingyenes verziója a feliratkozók száma és az összes kiküldött levél alapján sorolja be a fiókot az ingyenes kategóriába. 2000 feliratkozóig és/vagy havi 11.000 levél kiküldéséig a rendszer ingyenes.

The post MailChimp. Hírlevélküldő és adatbázis kezelő szolgáltatás appeared first on Sikermarketing.

(Ez a blogbejegyzés honlapunk 2013-as áttervezésének történetét meséli el. A Szerk.)

Az úgy indult, hogy az uram megtanulta, mi a programozási módja annak, hogy egy honlap egy gombnyomásra átszíneződjön, sőt, a betűtípusok és a fotók is kicserélődjenek rajta. Ez 2012. kora nyarán történt.

Mondhatnánk, hogy az ötletet tett követte, de nem. A honlaptervező akkor tud hozzányúlni a saját honlapjához, ha az ügyfeleknek készített munkák közé be tudja ütemezni – erre pedig szerencsére nem került sor, annyi munka volt.

Milyen legyen az új design?

Beleszerettem a lila színbe. Ennek aztán következményei is lettek: hetekig kerestem különféle lila “fotóalanyokat”, még az Ecserin is!

Mert hogy menet közben beindítottuk új szolgáltatásunkat is: elkészítjük a honlapra illő hangulatfotókat is. Több tucat lila-fotó készült, legalább 4 menetben. Tökéletes terep a gyakorlásra!

A színválasztás egy honlapon sosem véletlen: a lila színnek ugyanúgy üzenete van, mint a narancs-bordó párosításnak.

Csak a színeket átvariálni még nem lett volna akkora átalakulás – egyébként is csak azoknál történt volna meg, akik rákattintanak egy valamilyen “Színt váltok” feliratú gombra. Ennél sokkal fontosabbak voltak a honlapon kezdetek óta látható gyümölcsfotók, amibe eddig nem egy ügyfelünk szeretett bele, és emiatt keresett meg bennünket, hogy igényt tart a munkánkra. Hogyan alakuljunk át úgy, hogy a gyümölcsök is maradnak?

Az idő telt… beüzemeltük a hírlevelet

A hírlevél, mint funkció 2012. januárjától épült bele a honlapba, anélkül, hogy komolyabb terveink lettek volna vele. Amikor technikai problémák adódtak a kiküldéssel, nem is tekintettük elsődleges prioritásnak, hogy ezt megoldjuk – hamut szórok a fejemre.

2012. októberében, amikor tárhelyszolgáltató váltáson kezdtünk gondolkodni, az új tárhelyszolgáltató említette a MailChimp (Postásmajom) rendszert.

Onnantól kezdve elkezdtünk – egészen kevés szabadidőnkben – a hírlevél beállításokon dolgozni, amit karácsony előtt az első éles hírlevelünk kiküldése követett.

Újabb átvett ötlet: online chat

Az új tárhelyszolgáltató oldalán nagyon jól működő online chat volt a következő, amelyet kipróbáltunk. Egyelőre teszt jelleggel, az ingyenes – és ezért kevéssé testreszabható – verziót.

A szálak itt futottak össze: kiderült, hogy sokkal többen iratkoznának fel a hírlevélre, ha szembeötlőbb lenne a menüpont.

A chat másik üzenete

A csetelők kérdéseiből világossá vált, amit már sejtettünk: a látogatók számára nem egészen világos, hogy mi pontosan mivel is foglalkozunk.

Most írhatnám, hogy

Akkor telt be a pohár, amikor a Facebook számlázási problémáikkal minket kerestek meg…

de ez már jóval korábban megtörtént.

A következtetés: teljes átszervezés szükséges

Világos lett, hogy itt már nem apró változtatások azok, amik megoldják a helyzetet. És az is egyértelmű volt, hogy amekkora mértékű átalakítás szükséges, annak már nem szabad csak úgy nekiesni.

A honlap átalakítás első lépése: vizsgáljuk felül, korábbi hipotézisünk igazolható-e

Amikor a honlapot fejben megtervezzük, akkor azt döntjük el, mit szeretnénk hogy lásson a látogató, illetve megpróbáljuk segíteni az oldalon való navigálást.

A 2012. januárban publikált honlapszerkezet – többek között – két fő elemmel rendelkezett:

1. hangsúlyozzuk ki infoanyagainkat, illetve a fő üzenetünket, miszerint mi marketing hátteret is teszünk honlapjaink mögé (“honlap+marketing” című oldaldoboz)
2. segítsük címkékkel és címkefelhővel az oldalon belüli navigációt

Ahhoz, hogy megtudjuk, ez mennyire sikerült, először a Google Analytics webstatisztikát elemeztem.

A meghatározott oldalról más oldalakra kattintás arányát remekül mutatja a Google Analytics-ben a látogatók folyamata. Ez alapján látható volt, hogy

• hiába tolok a látogató arcába oldaldobozokat és nagy MEGRENDELEM gombokat, ettől nem fognak vásárolni, ha ők információt keresnek
• a címkék nagyon hasznos eszközök egy ilyen méretű honlapon

Vagyis: a durván értékesítési célú honlap nehézkesen lép házasságra a szakértői honlappal. Nem működik az innen átveszem ezt, onnan átveszem azt történet.

Ráadásként tegyük hozzá, hogy mi nem infoanyagok árusításából élünk, és nem is akarunk abból élni… Mi a folyamatos, személyre szabott kreatív alkotást szeretjük.:)

Hogy lássuk, mi is történik akkor, amikor egy látogató a honlapra látogat, hol hezitál, hová akarna kattintani, regisztráltam egy honlap hőtérképet előállító szolgáltatás, a ClickTale weboldalán. (Csak zárójelben: egészen meglepett, hogy már másnap felhívtak telefonon, hogy sikerült-e installálni a követőkódot. Mikor mondtam, hogy még nem, rögtön küldték a részletesebb leírást. A kapcsolatot azóta is tartják velem, pedig egyelőre még az ingyenes felhasználó kategóriában vagyunk. No kérem, így kell ezt csinálni, ha valaki erre az értékesítési modellre szavaz!)

Az egérmozgásos vizsgálatok sem okoztak túl nagy meglepetést, bár kétségtelen, hogy egy-két érdekes apróság azért kiderült.

A honlap áttervezés következő állomása: nézzünk körül a világban!

Ha már áttervezünk, célszerű körülnézni, mi most a honlapkészítési divat, hogy néznek ki a modern oldalak. Ízlés dolga, de mi mindig a britekhez megyünk világot látni. A nézelődés végén a következő tanulságokat szűrtem le:

• ezek az angolok nem hülyék (ajánlott filmirodalom: Gyaloggalopp): látszik, hogy először a marketing üzenetet definiálják, erre ráépítik a honlapot, és ha kiderül valami hiba, nem utólag odabiggyesztett táblákkal, nyilakkal, bannerekkel szórakoznak, hanem áttervezik az oldalt
• keveset mondanak először, de azt egyértelműen. Aki akar, mélyebbre áshat.
• RENDKÍVÜL hangsúlyos az elérhetőség megjelenítése
• a design ahhoz van igazítva, amit el akarnak adni, minden részletében

A nagy lépés: honlap optimalizálás mobilra

Úgy döntöttünk, ezt is megtanuljuk, és 2013-tól már minden honlapunkat így készítjük. Ez egyrészt a programozásban jelent másfajta megközelítést, másrészt a design-ben. Rögtön neki is ültünk, és már folyamatban lévő munkáinkat is ezzel a módszerrel készítettük/készítjük. (Az első fecske a www.medveczkykata.hu honlap lett, amelyet március közepén publikáltunk.)

Megvannak a következtetések: itt a teljes káosz…

A rengeteg következtetésből nem egy egyszerű kép rajzolódott ki, hanem az, hogy ezt is, azt is, amazt is rá kéne tenni a honlapra, a rögtön látható régióba, nagy betűkkel, miközben a szép gyümölcsfotóknak és egyebeknek is látszaniuk és érvényesülniük kell…

Nem lehet egyszerre… nagy betűkkel is írni és sok menüpontot is elhelyezni a menüsorban.

Megkérdeztük

Hogy még tisztábban lássuk, merre tovább, gondoltuk, megkérdezzük azokat, akik már használták a honlapunkat. Először egy olyan szolgáltatásra regisztráltam (i-perceptions a neve), amely felugró ablakban teszi fel a honlap használhatóságára vonatkozó kérdéseket – világszinten standard kérdésekkel és válaszokkal.

Azonban ez nem volt annyira testre szabható, amennyire én akartam.

Egy merész lépéssel létrehoztam a kérdőívet a saját honlapunkon.

Két csoporthoz fordultam: a Facebook rajongóinkhoz és a hírlevél feliratkozókhoz. Kértem, hogy segítsenek nekünk azzal, hogy kitöltik a kérdőívet.

Kérésem döbbenetes eredményt hozott annak felismerésében, hogy melyik csoporttól milyen aktivitás várható el: a Facebookon többször is közzétett kérésre egy ember reagált – a legalacsonyabb pontszámot adva az oldalnak, aminek ő egyébként “rajongója”… (Akinek ilyen rajongói vannak, annak nincs szüksége ellenségekre.)

A hírlevélben kiküldött linkre több mint 30-an kattintottak és töltötték ki a kérdőívet.

A marketinges levonta a tanulságot: ne tévesszen meg semmilyen hangzatos név, mint pl. “rajongó”. A lényeg ennél sokkal mélyebben van.

A kérdőív eredményei

Azt mondják, az emberek nem gondolkodnak és nem próbálnak meg következetesek lenni, ha kérdőívet tolunk eléjük. Ez bebizonyosodott jelen esetben is: sokan jelölték meg, hogy kicsik a betűk a menüsorban és nehezen lehet megtalálni bizonyos menüpontokat, de azt is mondták, hogy maradjon meg ez a struktúra, ezekkel a menüpont nevekkel…

Vagyis igazolódott a számomra, hogy itt most bizony döntést kell hozni: valamit előtérbe fogunk léptetni valami másnak a rovására.

És most már tudjuk: 1 év múlva felülvizsgáljuk, helyesen döntöttünk-e.

A legfőbb mutatószámunk az lesz, hogy hány megkeresést, hány árajánlatkérést fogunk kapni fő szolgáltatásunkra, a Google-ra és mobileszközökre optimalizált honlap tervezésére.

A design és a programozás

Nem könnyű egy nagy forgalmú honlap áttervezése úgy, hogy közben folyamatosan vannak látogatók, akik épp nézik az oldalt… A technikai megvalósítást kitalálni sem volt egyszerű, bár számos dolgot lehet a háttérben végezni.

A megoldás végül elég fájdalmas volt: egy másik tárhelyre kellett felépíteni a teljes honlapot, az összes szöveg átmásolásával és természetesen az új menüpontok szövegének megírásával.

A slide show (váltókép) és a gyümölcsök

Több napig tartó dilemma előtt álltunk: mit rakjunk a váltóképbe? Maradjunk a gyümölcsöknél vagy referenciáinkból mutassunk be néhányat. Hosszas tépelődés és számos vázlat feltöltése után végül maradtunk a gyümölcsöknél. Ehhez részben korábban már elkészített fotóimat használtuk fel, de újat is kellett fotózni – szerencsére az import eper már megjelent a boltokban. (Csodálatos volt, de gyakorlatilag ehetetlen.)

A teljes design-t két dolog figyelembevételével kellett felépíteni:

1. viszonylag egyszerű legyen a narancs-lila váltást programozni
2. a különféle tartalmak oldalon belüli elhelyezésénél prioritást élvezzen a fő üzenet – a mobil verzió későbbi programozásához

Közben persze más munkáink is voltak, így nem tudtuk minden időnket a saját honlapunk áttervezésének szentelni, de ami biztos, hogy jóval több munka volt vele és sokkal tovább tartott, mint azt eredetileg terveztük.

A blog is költözik

2007. augusztusa óta írtam a Marketing Izék blogot, amire az utóbbi hónapokban már egyrészt nem nagyon volt időm, másrészt azt a blogot ÚGY már nem akartam folytatni. A blog.hu közönsége sokkal lájtosabb, sokkal bulvárosabb témákat kedvel, mint amilyenekkel én foglalkozni szeretnék.

Nagy döntés, de a továbbiakban a külföldön sokkal jellemzőbb szakmai blog kategóriát szeretném írni, ami azt jelenti, hogy ritkábban írok, de akkor komolyabb hangvételűt.

A régi blognak azok az írásai, amelyeket arra érdemesnek tartok, fokozatosan átkerülnek majd erre a blogra.

Gondolnom kellett azokra is, akik ott megkedvelték az írásaimat: ezért a blog arculatát kicsit hozzáigazítottuk a Marketing Izékhez – a pingvinek családi fotója mindenképp át kellett hogy kerüljön.:)

És megszületik a LILA DESIGN…

Az utolsó napokban, amikor már a legtöbb dolog elkészült a honlapon, akkor változott át a honlap egy kattintásra lilává… (Egy-két napig játszottunk vele, nem tagadjuk.) Ott fent, a dobozban, illetve a honlap más oldalain a felső régióban ül egy kaméleon. Ha eddig nem tetszettek volna rájönni, ő áll az alkalmazásunkban, és más dolga nincs, mint hogy színt váltson a narancs és a lila változat között.

Utolsó simítások: a mobil és a tablet verzió

Erről a nem egyszerű programozási feladatról az uram tudna mesélni, de nem akar, mert örül, hogy túl van rajta… És reméli, hogy minden klappol.

Ezekkel a szavakkal indítjuk útjára az új dizájnos honlapot, és reméljük, hamarosan a kedves Olvasót is ügyfeleink között üdvözölhetjük!

The post Egy honlap áttervezés története appeared first on Sikermarketing.