Mint minden szakmában, a marketingben is vannak elméletek, szakkifejezések, amelyet igazából csak a szakmabeliek értenek. De lehet mindezt megfoghatóbbá és érthetőbbé tenni…
A marketing fogalma akkor válik igazán érthetővé, ha a szótárban megkeressük a “marketing” magyar fordítását. Az Országh-féle nagyszótár szerint a marketing szó jelentése: piacravitel. A tankönyvek ennél persze lényegesen hosszabb és bonyolultabb meghatározásokat adnak a marketing fogalmára. Egy a lényeg: a marketing nem csak az eladást jelenti! Az eladás csak a marketing folyamat egyik része, bár nyilvánvalóan abban mutatkozik meg leginkább, mennyire volt jó a marketingünk, hiszen ott csörög a pénztárgép…
Marketing a piacon – avagy hogyan csinálják a piaci kofák?
A piaci kofák pontosan tisztában vannak a marketing legfontosabb alapelveivel és a gyakorlatban (nyári melegben és téli fagyban) használják is őket. Aki járt már piacon, tudja, hogy az árusok mindig ugyanazon a helyen árulnak és kialakult vevőkörük van. Ugyanakkor mindig van lehetősége rá újaknak is, hogy belépjenek a piaci forgatagba. Nincs ez másként az üzleti világban sem.
Mit vigyek a piacra?
A kérdésre adott választ hívják termékpolitikai döntésnek a marketingben. Ahogy a kofáknak meg kell sejteniük, hogy mire van kereslet, úgy kell egy vállalkozónak vagy akár egy óriáscégnek ráéreznie, mit fognak keresni az emberek. Persze lehetséges olyan portékát is piacra dobni, amit nem ismernek, és várni, hogy majd megismerjék, megkedveljék. Ennek azonban kockázata van. A nagy cégeknek lehetőségük van rá, hogy a piacravitel (vagyis a termékbevezetés) előtt piackutatást végezzenek, de ez sem biztosíték semmire. Különösen Magyarországon nem, ugyanis a piackutatók megfigyelése szerint a magyar ember arra a kérdésre, hogy “megvásárolná-e XYZ terméket?”, szinte mindig azt válaszolja, hogy “igen”. De amikor vásárlásra kerül a sor, már nem így alakulnak a számok…
Nem csak egyszer kell végiggondolni a döntést, hanem folyamatosan figyelni kell, mit árulunk ma, és mit árulunk holnap, vagy egy év múlva! Az idényzöldségeket áruló kofa tudja, hogy folyamatosan kell újat hozni, hiszen a háziasszonyok keresni fogják az eltenni való sárgabarackot és paradicsomot is, nem lehet csak nyári almát kínálni.
Még egy fontos különbség: a kofát nem éri váratlanul, ha bizonyos cikkekre csökken a kereslet és átirányítódik máshova. Például az újhagyma megjelenésekor inkább azt fogják keresni, mint a vöröshagymát. A vállalkozót ellenben legtöbbször váratlanul éri, hogy hónapok óta csökkenő eladásai bizonyos cikkekből egyszer csak végérvényesen beállnak. Időben kell tudni váltani! (Ezt a szabályszerűséget írja le az úgynevezett termékéletgörbe.)
Mennyiért adjam a portékát?
Az ár is fontos döntési pont, amikor a vevők vásárolnak, így a kofának ezt is ki kell számolnia. Ha a termelőtől kapott árra ráteszi a szállítási költséget és a piaci helypénz összegét, akkor költségalapú árképzést valósít meg. Ha körülnéz a placcon, hogy ki mennyiért adja a krumplit, és ehhez igazít, akkor pedig a versenytársak árainak figyelembevételével képez árat.
Mi van, ha licsit, pomelót vagy mangót akar árulni a zöldséges? Hogyan lehet ilyenkor árat képezni? Ebben az esetben próbál tippelni, mennyit adnának érte a vevők. Ezt hívják referenciaárnak.
Mi az a reklám? – “mézédes” és “tanyasi”
A reklám és a marketing nem azonos fogalmak, bár a legtöbbször talán ezzel keverik össze. A reklám a marketing egyik eszköze. Piaci párhuzammal élve a reklám leginkább az a kis táblácska, amire a kofa ráírja, hogy “Mézédes narancs” vagy “Piskóta tojás”. Mindannyian tudjuk, hogy elképzelhető, hogy a mézédes narancstól elvásik a fogunk és a piskóta tojásból sem biztos, hogy 7 cm magas piskótát sütünk, de mégis hatnak ránk a szavak. Nincs ez másként a reklámmal sem.
Létezik megtévesztő reklám is, amire a törvény szigora nehezedik. A piacon az aranytojást áruló árus baját is ellátnák…
A marketingben az eladás helyén véghezvitt reklámot eladáshelyi marketingnek nevezik. Szigorúan nézve a piaci táblácskák is inkább sorolhatók ebbe a kategóriába, mint a klasszikus reklám körébe. Milyen eladáshelyi marketing eszközöket használ egy kofa?
- táblácska (“tanyasi tojás”): eladáshelyi nyomtatott anyag és egyben árjelző
- jellegzetes asztal vagy napernyő, amiről megismerik: display
- a halsütő és a lángosos felől áradó illatok: illatmarketing
- helyezkedés a buszmegállóhoz közelebbi helyekre: a forró és hideg pontok azonosítása a vevőáramlás irányában
- kiabálás (“3 darab csak egy százas”): hangmarketing, eladáshelyi média
A rohadt banán esete a buta zöldségessel
A kínálat és a kereslet az adott áron nem találkozott egymással: magyarán rárohadt a banán a zöldségesre. Mi lehet ilyenkor a megoldás? Az egyetlen lehetőség az árleszállítás, avagy marketing nyelven szólva a leárazás, diszkont.
Mi az a szájreklám?
A szájreklám (word-of-mouth) az, amikor az emberek egymás között beszélgetnek, elmondják a véleményüket, tapasztalataikat a termékekről. A piacon ez is tökéletesen megfigyelhető. A “középső soron árul egy bajszos ember, én mindig tőle veszem a paprikát” már pont elegendő ahhoz, hogy újabb vevőket hozzon egy-egy árusnak. Nem elhanyagolható a visszatérő vevő jelensége sem, ami a piaci árusok fő bevételi forrása. Na ja, ők könnyű helyzetben vannak, hiszen élelmiszert naponta fogyasztunk, így újra és újra kell hogy vásároljunk. Nehezebb lenne a dolga egy ácsmesternek, de őt pedig ajánlják, ha jól végezte a munkáját. Ez is szájreklám.
A jó kofa beszélget a vevőkkel
Aki el akar adni, és a jövő héten is el akar adni, kapcsolatot kell hogy kialakítson a vevőivel. A visszatérő vevőt már a kofa is megismeri, adhat neki szebb árut, külön árengedményt. Ahogy azt kedvenc hentesünk a piacon megfogalmazta, amikor 9 Ft-tal kevesebbet adtunk neki, majd pótolni akartunk: “Tessék csak hagyni. Az árat én mondom, nem a gép.” Ezzel próbálkoznak a nagy cégek is, amikor fogyasztói promóciókat, nyereményjátékokat, hűségakciókat szerveznek. Sikerük talán épp a személytelenség miatt egyre korlátozottabb.
Hogyan vetessem észre magam a piacon?
A valódi piactér egyszerűbb eset: egy jó hely, a gusztusosan kirakott áru, egy feltűnő napernyő és egy kis kofalárma meghozza az eredményt. Ezt hívják teljeskörű reklámkampánynak. Persze mindez csak akkor működik hosszú távon, ha az áru minősége elég jó ahhoz, hogy visszajöjjenek a korábbi vevők.
A többi üzletben egy ilyen kampány egy kisvállalkozó számára szinte elérhetetlen, ha a hagyományos reklámeszközöket tekintjük. Az internet azonban új reklámlehetőséget is ad.