Kolbászt és szemüveget vegyenek!
Rólunk mondták, ügyfeleink mondták – így fordítjuk legtöbbször angolból a “testimonial” szekciót egy-egy honlapon? Van-e jelentősége? Hogyan igen és hogyan ne használjuk?
Az elégedett vevő a legjobb reklám! – tartja a marketing szakmai szállóige. Mindenki arra törekszik, hogy vevői, ügyfelei elégedettek legyenek a munkájával, ajánlják őt és visszatérjenek. A vállalkozások nagy többségének vannak is elégedett vevői – még akkor is, ha egy-egy közös munka során tucatnyi konfliktushelyzet adódik.
Nem mindenki ad hangot az elégedettségének (ennek ugyanis nincs errefelé kultúrája…), ez megfigyelhető akár a közösségi oldalak csillagosztogatós részén is. A negatív vélemény sokkal hamarabb megjelenik, mint a pozitív.
Ügyfeleink mondták – legyen-e a honlapon?
Az “ügyfeleink mondták” használata több kérdést foglal magában?
- nem titkos-e, hogy ki az ügyfél? Adótanácsadó esetében pl. már maga az ügyfél kiléte is titok.
- hiteles-e az idézett ember?
- mennyire nagy döntést várunk el a potenciális vevőtől?
- milyen véleményt kapunk? pár szavas, semmitmondó vagy részletes, érdemi
Miért (lehet) fontos mások véleménye?
Ha mások véleményét olvassuk, igazolva látjuk saját döntésünket, véleményünket, preferenciánkat, visszaigazolást kapunk róla, hogy bölcsek vagyunk… Minél bizonytalanabb a fogyasztó, annál inkább szüksége van erre a típusú önigazolásra, lökésre, hogy meghozza a végső döntést. “Lám, lám, milyen okosan tudok választani, hiszen ezek az emberek is ezt választották, és jó véleményük volt.”
Egy típusú vevői, fogyasztói csoport számára tehát az “ügyfeleink mondták” fontos befolyásoló tényező lehet.
Ha viszont úgy döntünk, hogy csináljuk, akkor
LEGYÜNK HITELESEK!
Mitől válik hitelessé az “Ügyfeleink mondták”?
- fontos, hogy a nyilatkozó ne tűnjön beépített embernek (ha például ritka vezetékneve megegyezik a vállalkozó nevével)
- a saját szemszögéből írja le a munkánkat, ne csak pusztán dicsőítsen
- legyen ellenőrizhető! egy nagyvállalati logó ebből a szempontból nem sokat jelent, hiszen nem tudhatjuk, mekkora munkát végzett el nekik az illető cég (egy multinál nem fogják megmondani, hogy mit csináltak nekik, még a kapcsolattartóval sem fogunk tudni beszélni…)
Teljesen nyilvánvaló tehát a fentiek tükrében, hogy ha már használjuk az “ügyfeleink mondták” vagy “rólunk mondták” menüpontot vagy tartalmi egységet a honlapon, az legyen valódi és hiteles!
Testimonial, avagy hogyan kerül egy kalap alá a kolbász és a szemüveg?
Testimonial, avagy lefordítva TANÚSÁGTÉTEL a megnevezése azoknak a tartalmi elemeknek, amiket mi csak “Rólunk mondták, “Vélemények” vagy “Ügyfeleink mondták néven fordítunk.
A sablonok felhasználásával készülő honlapok a sablon megvásárlásakor betöltött képeket és szövegeket is kapnak, természetesen nem valódiakat. (Bár volt már olyan telefonos érdeklődő nálunk, aki azt hitte, hogy ha megvesz egy webáruház sablont betöltve, azzal ő már el is tud adni… Magát az árut nem hiányolta hozzá…)
Milyen kép és szöveg van az ilyen sablonokban?
- stock fotó, vagyis képgyűjteményből letölthető fotó
- “Lorem ipsum” szöveg, vagyis egy jelentéssel nem bíró szöveg, amelyet grafikai tervezési célokra találtak ki
Ezeknek annyi a célja, hogy a honlaptulajdonos és a honlap készítője számára megmutassa, hova kerül a kép és a szöveg, hol kell feltölteni, milyen a tipográfia stb.
A minap egy sertéstermékeket árusító webáruházban bukkantam rá a következő képre:
Rögtön szemet szúrt a profi fotó – ilyen képet egy átlagember soha nem készíttet magáról, de még egy átlaghonlapon sincsenek ilyen minőségű képek. Egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy ez az ember csípős vékonykolbász rajongó…
A Google képkereső is a mi barátunk, nosza, rá is találtam, hogy barátunk egyéb külföldi oldalakon a szemüvegéről áradozik.
A kép egy sablonból került a kolbász webáruház oldalára. Íme a sablonban megjelenő kép:
A kedves Olvasóra bízom innentől kezdve, hogy eldöntse, ő megcsinálná-e ugyanezt a saját webáruházában…