Úgy tűnik, a 21. század sikeres embere KREATÍV. És az az oktatási rendszer a jó, ami nem fojtja el a kreativitást, hanem fejleszti azt. Ezek legalábbis a szólamok. De hogy is áll a helyzet valójában a kreativitással?
Elfojtható-e a kreativitás? A száraz tények tanulása és a magolás a közhiedelem szerint a kreativitás legnagyobb ellensége. A szabályok, a szisztematikus gondolkodási sémák szintén. Ugyanakkor viszont nem vesszük észre, hogy számos szakma a sémák szerinti gondolkodást és munkavégzést követeli meg – miért is kéne annyira kreatívnak lennie egy víz-gáz szerelőnek vagy egy áruházi pénztárosnak? Más szakmáknál pedig úgy tűnik, döbbenetes méreteket ölt a kreativitás – elég ha csak egy reklámügynökségre gondolunk, ahol külön osztály létezik ezen a néven. Vajon ők rögtön kreatívok lesznek, amint megitták a reggeli kávéjukat és a munkaidő végéig azok is maradnak?
A kreativitás gyakorlati haszna ott van, ahol az ötlet meg is valósul, és hatékonyság javulásban, új termékben, új szolgáltatásban mutatkozik meg, ami utána sikeres lesz. Ez a típusú kreativitás a saját határain belül marad, meglévő lehetőségeit használva mutat meg új lehetőségeket. A kreativitásnak léteznek persze olyan megnyilvánulásai is, mint amikor gyerekek játszanak és feltalálják az időgépet, vagy amikor valaki hobbiként lakásdekorációs dolgokat készít. A mi szempontunkból a kreativitást, mint a napi üzletmenet részét, szükséges elemét vizsgáljuk.
Miért jó, ha egy vállalkozó kreatív?
A vállalkozás számára a kreativitás a következőket jelentheti:
- új üzleti ötletek felmerülése
- új kommunikációs csatornák megnyitása
- új marketing üzenet megfogalmazása
- új célcsoport definiálása
Ahhoz, hogy egy vállalkozási helyzetben kreatív ötletek szülessenek, két dolog szükséges:
- a jelenlegi helyzet minél részletesebb, pontosabb, objektívebb felmérése
- rugalmasság, nyitottság, megoldáskereső attitűd, a “nálunk ez nem működik” kezdetű mondat elfelejtése…
Ha Ön, kedves Olvasó, úgy gondolja, hogy Ön nem elég kreatív ahhoz, hogy művészit alkosson vagy feltaláló legyen, most tekintse át, hány fajtája is van a kreativitásnak, és vajon kiölték-e Önből a kreativitást az iskolában…
A kreativitás 4 fajtája
A kreativitás nem egyetlen típusú lehet. Ha azt mondjuk, valaki “nagyon kreatív” legtöbbször a művészeti teljesítményre gondolunk először, pedig a mindennapi életben még 3 más fajtájú kreativitás létezik, amelyet bármelyikünk gyakorolhat!
A kreativitást 2 dimenzió mentén sorolhatjuk be 4 típusba (Arne Dietrich 2004-ben írt tanulmánya alapján):
- kognitív (megismerésen, tanuláson alapuló) – érzelmi
- átgondolt – spontán
Hogy a különbségeket megértsük, fel kell idézni két kreatív elmét a történelemből: Edison-t és Newton-t, de ide idézhetjük akár Szentgyörgyit is.
Edison híres mondása (“Nem buktam el. Találtam 10.000 olyan módot, ahogyan nem működik.”) leírja, hogy hogyan is jutott el ahhoz, hogy az Egyesült Államokban 1093 bejegyzett védjegye legyen, szerte a világban pedig több mint 2000. (És nem utolsó sorban, a történetek szerint nemcsak nagy feltaláló, de marketing géniusz is volt.) Találmányait szisztematikusan, átgondolt módon, hosszú és kitartó munkával hozta létre.
Newton és a gravitáció esete ettől kissé különbözik. Newton egy probléma megoldásán gondolkodott, majd amikor nem jutott el a megoldásig, pihent egy keveset az almafa árnyékában. Vagyis a válasz részben tudatalattijából érkezett, ami akkor jutott “szóhoz”, amikor a tudatos rész már nem a problémára koncentrált. Az ötlet spontán módon jött, de a megoldáshoz azért kellett a szaktudás is…
Szentgyörgyi a C-vitamint állítólag úgy fedezte fel, hogy megvizsgálta azt a paprikát, amit ebédre hozott magával – esete tehát leginkább Newton almájához hasonlítható.
| kognitív | érzelmi | |
|---|---|---|
| átgondolt | Edison és 10.000 tévedése – szisztematikusan végigpróbált lehetőségek | AHA élmény, terápia – jelenlegi nehéz érzelmi helyzetünkből egy korábbi érzelmi helyzet felidézésével és tudatos “megváltoztatásával” jövünk ki |
| spontán | Newton és az alma vagy Szentgyörgyi és a paprika – félretesszük a problémát, lazítunk, másra figyelünk, és akkor “lő be” a megoldás | művészeti tevékenység, zenélés, festés stb. – szükséges hozzá technikai tudás is! |
Vagyis összegezve:
- a 4 típus közül 3-ban ALAPVETŐEN szükséges valamiféle ismeretszerzés, tanulás, ergo iskolázottság, gyakorlás, hiszen a kreatív ötleteket végig kell tudni vezetni, be kell mutatni (és itt azért tekintsünk el sok modern művésztől, akiknek a műalkotásait igen könnyű összetéveszteni egy átlagos használati tárggyal, pl. légkondícionáló vagy rejtvényújság…)
- 1 típus élettapasztalatot feltételez, és főként pszichikai problémák megoldását szolgálja
- 1 típus rendszerezettséget, módszertant követel meg, nem heurisztikus módszereket, ez pedig fegyelmezett munkával érhető el
Úgyhogy a kreativitás elfojtásáról vizionálók felülbírálhatják álláspontjukat: a szisztematikus és fegyelmezett tanulás megadja a hátteret a kreatív ötletek kibontakoztatásához és gyakorlati megvalósításához, az innovációhoz.
Hogyan fejleszthető a kreativitás?
Első pont: TANULÁS. Minél többet tud valaki a saját szakmájáról, annál magabiztosabban tudja majd ötleteit olyan mederbe terelni, hogy azok meg is valósuljanak.
További kreativitás fejlesztési tippek:
- Tartsunk szünetet, irányítsuk figyelmünket valami másra! Ezzel segítjük szóhoz jutni tudatalattinkat, hogy “megüzenhesse” a megoldást a problémára, vagy új üzleti ötletet adjon!
- Írjunk listát! A hirtelen jövő ötletek sajátossága, hogy ahogy előbukkannak a tudatalattiból, úgy gyorsan el is tűnnek. Ha pedig nem vagyunk folyamatosan résen, könnyen elfelejtődnek. Célszerű kisebb noteszt tartani készenlétben.
- Brainstorming és mind map (“ötletroham és gondolat-térkép”) használata. A brainstorming lényege, hogy minden felmerülő ötletet leírunk, amely felmerül (egyedül vagy csoportban). Fontos, hogy kritika nélkül írjuk fel ezeket az ötleteket, mindenféle mérlegelés nélkül. A mind map esetében ugyanezt szavakkal tesszük meg.
- Fogalmazzuk meg jól a kérdéseket! A kiinduló helyzetelemzés és megfelelő kérdésfeltevés a legfontosabb a megfelelő megoldások, válaszok megtalálásában. Tegyünk rá kísérletet, hogy máshogyan tegyük fel a kiinduló kérdést, és nézzük meg, arra milyen válaszok születnek!
- Gondolkodjunk úgy, mintha valaki más lennénk! Mit tennék, ha én lennék X.Y. konkrét vevő? Mit tennék, ha én lennék a cégvezető? Mit tennék, ha én lennék a beosztott? A más nézőpont teljesen más megvilágításba helyezik a problémt.
- Hozzunk létre minden nap valamit! Tartsuk edzésben az agyunkat ötleteléssel, alkotással! Ez lehet egy blogbejegyzés írása, egy mind map felvázolása, egy-egy korábbi ötlet levezetése.
- Beszélgessünk másokkal! Más vállalkozások, más emberek tapasztalatai adják sokszor a legjobb kreatív ötleteket. Ez a mechanizmus sokszor hasonlít az evangéliumokban is leírt példabeszédekhez, amikor párhuzamot látunk meg egy másik szituáció és a saját helyzetünk között.
Felhasznált irodalom:
Susan Weinschenk: 100 dolog, amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről
