Meta tag: title, keywords, description, Dublin Core, Open Graph, Schema.org

Ujvári Mária
2014. február 11.

Bárki, aki laikusként elkezd egy kicsit is foglalkozni keresőoptimalizálással, hamar találkozik a “meta tag” varázsszóval. Mi ez, hányféle van, mi mire való?

Mítosz a meta tag jelentőségéről

Régen, amikor a keresőrobotok még igencsak gyerekcipőben jártak, optimistábbak voltak: nem feltételezték, hogy a honlapkészítők és webmesterek át akarják verni őket. Létrehoztak néhány meta tag-et, és feltételezték, hogy rendesen használják őket, úgy, ahogy kell. Éppen ezért 100%-ig el is hitték, ami oda volt írva, pl. az oldal kulcsszavainak felsorolásába.

Egy idő után azonban rájöttek, hogy ez így nem jó, mert a webmesterek olyan szavakat is beírtak ide, amik nem is voltak a tartalomban.

Elindult tehát egy folyamat, amelyben bizonyos meta tag-ek jelentősége csökkent (azoké, ahol a manipulációs szándék sejthető volt), másoké pedig emelkedett (ahol a honlap webmesterének nem állt szándékában a manipulálás – pl. geográfiai hely meghatározása).

A meta tag szerepe a fehér zászló lengetése a robotoknak: “Nézzétek, én nem akarlak titeket átverni!”

A meta tag gyűjtemény ugrásszerű növekedését hozta a

közösségi web (Facebook, Twitter, Google+) népszerűsége, illetve
új eszközök elterjedése (GPRS okostelefon), valamint
bizonyos web-szabványosítási törekvések (schema.org)

Véleményem szerint a meta tag-ekkel foglalkozás olyan tevékenység, amin mindig lehet valamit bütykölni, de egy idő után már el kell gondolkodni rajta, hogy amennyi időt a metákra szentelünk, annyi idő alatt egy tisztességes új tartalmat is össze lehet már hozni – ami NAGYSÁGRENDEKKEL többet számít SEO szempontból…

Ez persze nem mentesít minket az alól, hogy legalább egyszer jól beállítsuk a meta tag-eket – a legfontosabbakat!

Alap meta tag-ek: title, keywords, description – cím, kulcsszavak, leírás

Mondjuk úgy, ez az a 3 programozási beállítás, amit a kezdő keresőoptimalizáló is megismer, és ha honlaptulajdonos is a szentem, rögtön ellenőrzi is az oldalán, hogy be vannak-e állítva,

<title>, vagyis cím

Szigorúan véve nem meta tag, de fontossága miatt kell itt említeni. Ez az oldal címe, és az egyik legfontosabb jelzés a Google-nak arról, hogy miről szól az oldal.

Előszeretettel manipulálnak vele: telerakják kulcsszavakkal és több sorosra nyújták.

Hosszúsági limit: 70, más források szerint 75 karakter (egyes SEO szakemberek szerint pedig nem is a karakter, hanem a pixelek száma a mérvadó).

A Google nézi egyezését az oldal tartalmi címével, vagyis azzal, ami a szövegtörzsben VALÓBAN megjelenik.

meta name=”keywords”, vagyis kulcsszavak

A meta tag formátuma:

Itt kell felsorolni az oldal kulcsszavait, 4-10 szót. Egy jól, vagyis SEO szerint megírt oldalon 2-3 kulcsszónál nincs több…

Fontos, hogy előfordulási gyakoriságuk sorrendjében írjuk fel a szavakat, első helyre azt, amelyik a legtöbbször szerepel az oldalon.

Rossznyelvek szerint a Google nem is veszi figyelembe ezt a meta tag-et. Régen (az özönvíz előtt) ez volt a honlapkészítők és SEO guruk kedvenc játékszere.

meta name=”description”, vagyis az oldal leírása

A meta tag formátuma:

Az oldal tartalmának összefoglalását kell itt megfogalmazni 200 karakterben, újabb források szerint 150 karakterben.

Természetesen itt is fontos az egyezés az oldal tartalmával.

Jelentősége két esetben van:

ha a találati listán a Google az oldal címe alatt ezt jeleníti meg (és nem egy kivonatot az oldal tartalmából, kivastagítva a keresőszót) – ilyenkor ugyanis kvázi “reklámszöveg” a látogató felé, hogy erre a találatra kattintson.
a Facebook megosztásoknál a cím alatt ez jelenik meg (ha nincsenek külön, a Facebookot vezérlő meták az oldalon, vagy ha a Facebookot éppen nem változtatgatják ebből a szempontból…)

Snippet vagy microdata – információmorzsák, struktúrált adatok a keresőrobotoknak

Az utóbbi években snippet vagy microdata néven hivatkoznak a SEO elemzők ezekre a kódrészletekre, amiket szintén célszerű beépíteni a honlapba. Az ok: minél több rendszert tud az oldal kiszolgálni, annál keresőbarátabb image-et alakít ki magáról, annál nagyobb eséllyel figyel fel a Google a valódi TARTALOM-ra.

Nézzük a további meta tag listát!

copyright – a szellemi termék tulajdonosa, ami szép és jó meta, de nem véd a másolástól
author – a szerző neve
rel=author – az oldal szerzőjének megjelölése és összekötése Google+ fiókjával
language – nyelv megjelölése, amin a honlap íródott
robots – a keresőrobotoknak adott utasítás, amely alapesetben index, follow, vagyis “indexeld és kövesd az oldalon található linkeket”
revisit after – mikor jöjjön legközelebb a robot a honlapra (nincs nagy jelentősége, a nagy forgalmú oldalakra néhány óránként jön a robot)

Struktúrált adatainkat a Google Webmestereszközök struktúrált adatelemzőjében ellenőrizhetjük.

Facebook meta tag-ek: Open Graph

Open Graph néven és og megjelöléssel jelennek meg a forráskódban a Facebooknak szánt meta tag-ek. Jelentőségük akkor van, ha a téma kifejezetten Facebook-os, ugyanis segítségükkel vezérelhető, hogy megosztás esetén mit jelenítsen meg a Facebook.

Ez pedig kőkemény “tartalom-reklám”, ugyanis ennek a megjelenítésnek a láttán fognak kattintani vagy átsiklani a link felett.

Ha ezek az Open Graph meták nincsenek beállítva, a Facebook akkor is megjeleníti a “sima” metákat (title, description, oldalon talált fotó), sőt, ha rendesen be vannak állítva, akkor sem biztos, hogy akármit is megjelenít… [Régen az Internet Explorer volt a webmesterek számára a vörös posztó, aminek hallatán égnek állt a hajuk. Most ez a Facebook…]

A Facebook meták:

A fenti meták nagyjából általánosak a honlap minden oldalán. Amik változnak:

title – az oldal címe (a Facebook metában más cím is beállítható, mint a normál címben)
description – 150 karakterben az oldal leírása, ami Facebook megosztásnál megjelenik
image – kép, amely a link mellett megjelenik (a szövegben elhelyezett dekorációs kép VAGY egy alapbeállításként beállított kép, melynek mérete 50×50 px.

Dublin Core meták

A Dublin Core egy szabványosítási kezdeményezés, amely a források azonosíthatóságára készült.

A szabvány előszava leírja annak eredetét, amely 1995-re nyúlik vissza, amikor is könyvtárosok, elektronikus források szakértői, tartalom-szolgáltatók gyűltek össze, hogy megállapodjanak egy könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatban bármely tudományág területén. (Forrás: MEK)

Jelentőségük akkor van, amikor egy honlapon szerzői jog által védett, értékes, eredeti tartalom jelenik meg.

A Dublin Core meták formátuma:

Néhány fontosabb Dublin Core meta:

title (cím) – megegyezik az oldal címével
subject (téma) – jelen esetben megegyezik a kulcsszavakkal
date (dátum) – közzététel dátuma
format (formátum) – pl. HTML a honlapok esetében
publisher (közzétevő, kiadó)
creator (létrehozó) – aki a szellemi tulajdont létrehozta, a szerző (más metáknál author)
contributor (közreműködő) – aki a szerzőn kívül – akár forrásként – közreműködött az írás létrehozásában

Schema.org meta tag-ek

A schema.org egy webes kezdeményezés, amely azért jött létre, hogy egységesítse a keresőrobotok számára a weboldalak klasszifikációját, besorolását. Példaként az “Avatar” szót hozzák. Ha egy weboldal az Avatar címmel kerül fel a világhálóra, a keresőrobotot célszerű utasítani, hogy tudjon róla, ez a webes fényképet jelenti vagy a mozifilmet.

A schema.org besorolások közül a Cikk (Article) és a Blog oldalakat használjuk a legtöbbet.