A családi vállalkozás az egyik legelterjedtebb vállalkozási mód. Hogyan válhat sikeressé a családi vállalkozás és hol vannak a buktatói?
A családi vállalkozás, mint vállalkozási mód szinte magától értetődik. A család egy létező, fennálló egység, az egyes családtagok pedig – feltételezhetnénk – eleve elkötelezett munkavállalói a vállalkozásnak.
Mit értünk családi vállalkozás alatt?
A családi vállalkozás Magyarországon azokat a mikro- és kisvállalkozásokat jelenti, amelyekben családtagok vesznek részt. Jellemző, hogy a vállalkozás tulajdonosai a családtagok, és akár több generáció is dolgozik együtt a vállalkozásban. Döntő motívumok:
- a tulajdonosi kör a családból kerül ki
- a családtagok személyesen is közreműködnek
- jelen van a vállalkozás átadási motívum
A családi vállalkozás kutatások – bár maga a családi vállalkozás definíciója sem egységes pl. világszinten – fontos gazdasági szereplőként tekintenek a családi vállalkozásokra. Közgazdasági szempontból:
A családi vállalatokat úgy definiálhatjuk, mint olyan vállalatokat, amelyeknél egy család, illetve családi szövetség döntő befolyást gyakorol a vállalkozás fejlődésére (Wimmer et al. 2004). A család meghatározó befolyása lecsapódhat a szervezeti kultúra, a személyzeti politikai kérdések vagy pl. a menedzsment döntései terén. Sajátosságaikat, amelyek alapján külön vállalattípusnak tarthatjuk őket, a család és a vállalkozás szoros összekapcsolódása révén nyerik, melynek révén két különböző logikájú szociális rendszer kerül átfedésbe és interakcióba egymással.
Magyar felmérések szerint a hazai vállalkozások 73%-a családi jellegű vállalkozás, 27% a házastársak és gyermekek részvételével működő vállalkozás.
Vagyis:
ha a kisvállalkozások működésével foglalkozunk, a családi vállalkozás működésével is foglalkoznunk kell!
A családi vállalkozások magyar viszonyok között az úgynevezett “puha diktatúra” korszakában indulhattak el – ez volt az úgynevezett gmk időszak a 80-as évek elejétől kezdve. Aki akkoriban házaspárként vállalkozásba kezdett, annak mára nagy valószínűséggel már lassan a gyerekei veszik át a vállalkozását – már ha a stafétabot átadása simán zajlik… Ezekben a családokban már elképzelhető, hogy a családi vállalkozás átvételére predesztinált gyerek célirányosan választotta a szülői szakmát is, így tehát a minden sikeres családi vállalkozás alapját képező szakmai tudás akár létezhet is.
A sikeres családi vállalkozás
Nem igazán vehetők egy kalap alá a régi, 80-as években indult családi vállalkozások azokkal, amelyeket akár épp a napokban indít el egy házaspár. Nem ugyanabban a növekedési fázisban vannak, éppen ezért nem is ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeniük.
Foglaljuk össze, melyek azok a területek, ahol a családi vállalkozás mindenkori sikeressége eldől!
1. szakmai munka, szakmai tudás
A családi vállalkozás sem létezhet szakmai hozzáértés nélkül. A vállalkozás akkor áll szilárd szakmai alapokon, ha legalább 1 ember azt a szakmát tanulta, gyakorolja, sőt, SZERETI. A szakmai alapok akkor is nagyon fontosak, ha a családi vállalkozás eljut a fejlődésnek abba a szakaszába, amikor külsősöket vesznek fel, hiszen az irányításhoz nem árt tudni, hogy mit is követelünk meg a beosztottól…
2. folyamatos önképzés
3. területek, amelyekkel foglalkozni kell
A családi vállalkozásban is foglalkozni kell számos szakterülettel, amelyet egyébként nagyobb vállalkozásoknál külön szakemberek végeznek.Ez szükségszerűen tanulást jelent, idővel pedig külsős szakemberek megbízását.
- marketing és marketing stratégia – erről akár külön könyvet is tudnánk írni, hol sodorja végveszélybe a családi vállalkozást, ha a gyerek dönt a vállalkozás reklámjáról…
- értékesítés és értékesítési stratégia
- könyvelés, jogi ügyek, adminisztráció
- ügyfélkezelés
4. konfliktuskezelés
Szinte szükségszerű, hogy a családi vállalkozásban előkerülnek a magánéleti konfliktusok és a magánéletre is visszahatnak a szakmai konfliktusok. Éppen ezért a családi vállalkozás működése szempontjából a konfliktuskezelés kiemelkedő fontosságú, hiszen az “összeférhetetlen” munkatársat itt nem lehet elküldeni…
5. vezetés – szervezés
A családi vállalkozásban menedzsment feladatokat is el kell végezni, és nagy valószínűséggel valakinek magára kell vállalnia a vezető szerepet. Mik legyenek a prioritások? Milyen alvállalkozókkal dolgozzunk? Hogyan válasszuk ki a könyvelőt? stb.
6. networking
A családi vállalkozásnak is kell kapcsolatrendszert építenie. Bizonyos szakmákban az új üzlet forrása a személyes kapcsolat, más szakmákban kevésbé az. Értelemszerűen annak a családtagnak kell ezt csinálnia, akinek ehhez jobb érzéke van.
A családi vállalkozás buktatói
Melyek azok a területek, forró pontok, amelyekre kiemelten kell figyelni, ha a családi vállalkozást sikeressé akarunk tenni? Számos hibával és buktatóval találkoztunk már az évek során, amióta kisvállalkozások marketingjével foglalkozunk. Ezek között akadtak “típushibák”, de olyan esetek is, amikor a 6 éves gyerek döntötte el, hogy egy nyelvoktatással foglalkozó vállalkozás honlapján milyen virágok legyenek, és a zenész feleség bírálta felül az általunk adott marketing tervet…
1. gyerek bevonása a családi vállalkozásba
Nem véletlenül választottuk cikkünk dekorációs fotójaként a külföldön szimbólumnak számító limonádét árusító gyerekeket… A legnagyobb probléma talán nem is az ő kororsztályukban jelentkezik.
A (pályakezdő) felnőtt gyerek bevonása a vállalkozásba a legkritikusabb pont. A problémák forrása általában az, hogy a gyerek úgy kezdi, hogy elmagyarázza a szülőnek, hogy szerinte a szülő mit ront el, mit csinál ódivatúan, mit kéne máshogy. A szülő pedig ilyenkor szülőként viselkedik, és nem tud határozott nemet mondani. A gyerek – akinek értelemszerűen nincs szakmai gyakorlata – kritikát fogalmaz meg az üzletmenettel, a marketinggel, a személyzeti politikával kapcsolatban, ami a szülőre roppant elbizonytalanító módon hat. A későbbi munkában ellenben nem biztos, hogy annyira aktív lesz a gyerek, vagyis lerombolni tud, felépíteni már kevésbé…
A megoldás csakis az lehet, ha a szülő és a gyerek ezt a kapcsolatot szigorúan főnök-beosztott viszonyként értelmezi, a gyerek alulról indul a ranglétrán és kellő szakmai alázattal beletanul abba, amit majd X év múlva joggal kritizálhat…
2. külső szakértő felülbírálása
A legnagyobb baklövés, amikor a családi vállalkozás ugyan igénybe vesz külsős szakértőt / tanácsadót, mégis felülbírálja a tanácsait egy olyan családtag, aki egyébként nem szakmabeli. Ezt egyszerű kontárkodásnak lehet nevezni.
3. egymás munkájának nem becsülése
Ahhoz, hogy egy családi vállalkozás egészségesen tudjon működni, első körben jól meghatározott munkamegosztás szükséges, ahol a munkatársak meghatározzák egymás pontos hatáskörét, feladatait, döntési kompetenciáját. A következő lépés ennek tiszteletben tartása, megbecsülése. Nehéz menedzsment szempontból megbecsülni a másikat, amikor házastársként, családtagként nincs meg a megbecsülés…
4. egymás túlzott feldicsérése
Találkoztunk olyan esettel is, amikor a házastársak egymás munkáját nem objektíven, hanem túlzott feldicséréssel értékelték. Ez ugyanakkora hiba lehet, mint az egymás munkájának lenézése, meg nem becsülése.
5. eltérő hozzáállás vagy munkastílus
Problémák forrása lehet az eltérő munkastílus. Ahol az egyik fél maximalista, a másik lazább, ott ennek a szituációnak is folyamatos konfliktus az eredménye.
Milyen eszközök segíthetnek a családi vállalkozás menedzselésében?
Érdemes kölcsönvenni néhány menedzsment eszközt a nagy cégek eszköztárából, ha sikeres családi vállalkozást szeretnénk működtetni. Abban a pillanatban ugyanis, amint profi menedzsment eszközöket kezdünk alkalmazni, egy kissé eltávolodunk a családi vállalkozás emocionális részétől, és a problémák is könnyebben megoldhatóvá válnak.
A tisztánlátáshoz: SWOT analízis
A SWOT analízis hasznos eszköz ahhoz, hogy tisztán lássuk, milyen területen vagyunk erősek, hol vagyunk gyengék, hol kell fejlődnünk és milyen lehetőségek, veszélyek vesznek körül bennünket piaci környezetünkben. A SWOT analízist évente érdemes végiggondolni – lehetőség szerint közösen. Ha le is írjuk ezeket a pontokat, sokkal jobban tudatosulnak, a mindennapi működésünkben ezekre tudunk koncentrálni.
A túlterheltség elkerüléséhez: prioritások meghatározása
A családi vállalkozásban óhatatlan, hogy összefolynak a családi és vállalkozási feladatok, kötelezettségek. Ha a férj és a feleség is a családi vállalkozásban dolgozik, adódhatnak olyan időszakok, amikor a munka szorítja háttérbe a háztartási munkát vagy a családi pihenést, de az is teljesen mindennapos probléma, hogy a gyerekekkel kapcsolatos feladatok miatt eltolódik bizonyos munkafeladatok elvégzése. A megoldás ilyenkor az, hogy a családnak közösen kell megállapodnia abban, hogy mi a fontossági sorrend. Nagyon fontos, hogy ebből a menedzsment feladatból a gyerekeknek is ki kell venniük a részüket – és még a legkisebbekkel is meg lehet értetni, hogy ők is tudnak segíteni a családi vállalkozásban: egyszerűen úgy, hogy tekintettel vannak arra, hogy a szüleik az ő érdekükben is dolgoznak. (Természetesen ennek meg kell hogy legyen a megfelelő “ellentételezése”: a közös családi pihenés.)
A fejlődés irányának meghatározásához: brainstorming
A brainstorming, avagy “ötletroham” arról szól, hogy egy adott csoport minden tagja elkezdi mondani a saját ötleteit egy meghatározott témával kapcsolatban. Alapszabály, hogy a brainstormingban
- nincs rossz ötlet,
- szigorúan tilos egymást kritizálni,
- a felmerülő ötleteket pedig nem szabad minősíteni (negatívan semmiképp sem).
Az ötletek megvalósíthatóságának elemzése egy következő lépés, az már nem a brainstorming része.
A viták elkerüléséhez: konfliktuskezelés
A konfliktusok kezelése a konfliktuskezelési modellel lehetséges. A modell szerint mit tudunk tenni a konfliktusokkal?
- elkerüljük – a létező legrosszabb eset, a kibeszélés nélkül maradt konfliktusok ugyanis a felszín alatt tovább dolgoznak
- felvállaljuk – ebben az esetben az egyik fél agresszív fellépése miatt végül csak ő lehet a győztes, a másik fél vesztesként marad alul, ami hosszú távon nem megoldás
- feladjuk – a “lenyelem a véleményem” esete, vesztes szituáció
- áthárítjuk – ha más valaki próbálja rendezni a konfliktust helyettünk, az nem mindig hoz megoldást, különösen azért nem, mert nem okvetlenül a mi érdekeinket képviseli
- kompromisszumra törekszünk – elfogadható, de nem mindig ideális megoldás, hiszen mindkét fél veszíthet is
- megállapodunk – új megoldás, amelyhez mindkét fél hozzájárul
Fontos megjegyezni, hogy a konfliktusok kezelésének “határideje” családi vállalkozás esetében az “azonnal”, hiszen a családi konfliktus nem mehet a munka kárára és fordítva.
Amennyiben családi vállalkozásának külsős szakértő segítségére van szüksége, kérjük, tekintse meg szolgáltatásaink sorát az Amit csinálunk menüpontban!
Felhasznált irodalom:
http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=39608
